Közút

Milyen olajat vegyek az autóba?

A személygépkocsik üzemeltetése azért érdekes és egyúttal hálátlan téma, mert mindenkinek van véleménye róla – legalábbis még van. Meglehet, hogy 20-30 év múlva már csak keveseket fog érdekelni ez az egész mizéria.

Addig viszont vannak örökzöld vitapontok, melyek közül soknak nem is kellene vitásnak lenniük.

Lögyböljük meg egy kicsit ezt a motorolaj témát.

Mielőtt még a címben feltett kérdésre kitérünk, kicsit bogozzuk ki, hogy egyáltalán miért van szükség motorolajra a szekerünknek.

Mindenki kapásból rávágná a kenés funkcióját, ami meg is felel a valóságnak – részben. Ugyanis a motorolaj feladata sokkal összetettebb ennél.

Ha műszaki értelemben tárgyilagos akarok lenni, akkor így sorolom fel a kannában lévő létyóval szembeni elvárásokat:

– súrlódási veszteség csökkentése,

– nagy viszkozitási index (kis kinematikai viszkozitási érzékenység hőmérséklet-változás hatására),

– kopáscsökkentő hatás a határkenés állapotában,

– diszpergens hatás (szennyeződések “lebegtetése” a lerakódások elkerülése érdekében),

– detergens hatás (lerakódások feloldása, tisztán tartás),

– korrózióvédelem, 

– minimális habzási hajlam,

– tömítés (dugattyúgyűrű)

– tömítésekkel való összeférhetőség,

– hűtés, hőelvezetés,

– hőstabilitás,

– oxdiációs stabilitás (tartósság).

Könnyen belátható, hogy a folyadék létezése nem kifejezetten elhanyagolható, ha jót akarunk az autónknak. 

Ha esetleg “egyesek szemében a kétség csipái gyülekeznek” , itt van egy szemléltető videó egy olyan gépjárműről, amibe szánt szándékkal nem öntöttek motorolajat:

 

Oké, meggyőztem a népet, kell az olaj. No de akkor mit vegyen a bótba?

Erre az én oldalamról létezik egy rövid és egy hosszú válasz. Kezdjük a röviddel.

A rövid válasz az, hogy a személygépkocsi használati útmutatójában pontos információkat találsz a három fontos paraméterről, ami a megfelelő cseréhez kell: viszkozitás, teljesítmény szabvány és csereintervallum. A gyakorlatban ennyit kell tudni.

Ez a részlet a Mazda 2-es használati útmutatójában szerepel, hasonlóval kell találkoznod, bármilyen belső égésű motoros vasad is van.

A legtöbb gyártó megkülönbözteti a kontinenseket is, ahová eladta az autóját, elvégre mondjuk Algériában nagyon más környezeti hatásokat kell kiállnia a motornak, mint Svédországban. 

Megtaláltuk Európát, minden szuper. Jön nekünk a Mazda azzal, hogy ajánlja a gyári olajokat. Naná, hiszen az neki eladó. Nincs is azzal gond, tökéletesen meg fog felelni a gyári olaj, ha valaki egyáltalán nem akar foglalkozni ezzel az egésszel. Annak az embernek – amennyiben nem márkaszervizbe viszi a vasat olajcserére, és maga akarja megvenni az olajat – csak annyi a dolga, hogy megnézze a fent látható skálát.

A 2-eshez a Mazda a 0W20-as és az 5W30-as viszkozitású olajakat is felajánlja (ez nem feltétlenül lesz így a te esetedben is, sokszor csak egy viszkozitás típust találsz csak meg). Ezekre a számokra majd a hosszabb válaszban kitérek.

A fenti számegyenes azt segít nekünk megmutatni egy Celsius/Fahrenheit skálával, hogy a 0W20-as és az 5W30-as olaj milyen működési tartományokat képes lefedni hőmérséklet szempontjából.

Ha tehát olyan helyen működsz az autóddal, ahol megeshet a -35 Celsius fokos hidegindítás (akár gyakrabban is) – akkor ennél az autónál a 0W20-as olajat kell választani. Minden más esetben gyakorlatilag opcionális a választás – legalábbis a dokumentum szerint.

A valóságban egyébként melegben is kicsit másképp viselkedik a két olaj, de ez megint a hosszú válasz témája. A lényeg, hogy magyar viszonylatban a két Mazda olaj közül szinte teljesen lényegtelen, hogy melyiket választod.

Ha nem gyári Mazda, akkor is nyilvánvalóan ez a két viszkozitás játszik, és a gyártó segít nekünk olajat keresni a feltüntetett szabványok segítségével.

Tehát addig rendben, hogy mondjuk 5W30, de nem mindegy, hogy melyik. Ebben az esetben olyan, amelyik megfelel az API SL/SM/SN (American Petroleum Institute) vagy az ACEA A3/A5 (European Automobile Manufacturers Association) szabványok valamelyikének. Ezeket bevered a Gugliba, és azonnal jönni fog az olajok garmadája.

Nagyon sok kenőanyaggyártó azt is megteszi már, hogy az autó típusát kell csak beírnod az olajkeresőjébe, és kihozza neked, amire szükséged van. Ha máshoz nem, egy dupla ellenőrzéshez mindenképp tökéletes.

Nem kell tehát tribológusnak lenni ehhez a mutatványhoz. A lényeg, hogy a használati útmutató szerint járjunk el az olaj kiválasztásánál, és minimum tartsuk be a csereintervallumokat. Azért minimum, mert ha az van a bibliádba írva, hogy 15 000 km vagy 1 év, akkor inkább hamarabb történjen a csere, mint később. 

Ezt hajlamosak az emberek túlhúzni, semmint elébe menni, de hidd el, nem éri meg – átalában anyagilag sem, bármennyire is úgy tűnik.

Egy valami fontos még: minimum havi, de még jobb, ha heti rendszerességgel ellenőrizzük a motor olajszintjét. Hiába van még 8000 kilométer a cseréig, ha megette a felét a gépsas. Hozzáteszem, nem egészséges dolog a nagymértékű olajfogyás, de még egészségtelenebb, ha nem vesszük észre. Bizonyos autók kézikönyvében le is van írva a megengedett olajfogyás mértéke per liter/1000 kilométer mértékegységben (szomorú…), ezt is vegyük figyelembe az ellenőrzésnél.

Eddig tartott az írás azoknak, akiket úgy igazán nem érdekli ez a téma, csak nem akarnak hülyeséget csinálni az autójukkal.

Most pedig azoknak írok tovább, akiket kicsit jobban izgat ez az olajos mizéria.

A második válasz természetesen magában foglalja az elsőt, ez egy magyarázó kiegészítés.

Beékelnék a sztoriba egy rövid gondolatot: bármennyire is használjuk szóban helyettesítőként, a viszkozitásnak és a sűrűségnek nem feltétlenül van köze egymáshoz.

A sűrűség az adott anyag térfogategységre vetített tömege – egy liter víz kb. 13,6-szor könnyebb, mint egy liter higany (szobahőmérsékleten), így a higany ennyivel sűrűbb. 

Viszont hiába ilyen rohadt sűrű a higany, a nála kb. tízszer kisebb sűrűségű méz (víztartalomtól függően) sokkal viszkózusabb folyadék. Ugyanis a viszkozitás nem a folyadék sűrűségét, hanem a belső ellenállásának mértékét, monthatnánk, folyósságát mutatja. 

És akkor most kanyarodjunk vissza az eredeti gondolathoz.

Kezdjük azzal, hogy mi az, hogy 0W20 és 5W30.

A motorolajok viszkozitását (megjegyzem, létezik kinematikai és dinamikai viszkozitás is, de ezzel most inkább nem kuszálom össze a szálakat) két alapvető tulajdonság határozza meg ebben a kódban. A “W” előtti szám jellemzi a hidegoldali viszkozitást, a “W” utáni pedig a melegoldali viszkozitást. Maga a “W” azt jelenti, hogy az olaj használható hideg, téli körülmények között is.

A bal oldali szám azt jelzi, hogy a motorolaj milyen hidegben képes még megőrizni a viszkozitását – és a halmazállapotát, tehát meddig tart a dermedésállósága. Magyarul az olaj használati alsó határhőmérsékletét jelöli. Minél nagyobb ez a szám, annál magasabb a határhőmérséklet.

Különböző viszkozitású motorolajok -40 ºC-on

A jobb oldali számok azt jelentik, hogy üzemi hőfokon mennyire könnyen szivattyúzható az olaj a motor számára – tehát hogy milyen az olaj viszkozitása magas hőmérsékleten. Minél alacsonyabb ez a szám, annál könnyebben mozgatja a motor az olajat, annál tisztábban tartja és jobban is hűt – cserébe viszont az olajfilm is vékonyabb lesz a kenési felületeken.

Ebből adódóan láthattok olyan olajokat is személyautók számára, amelyek 15W50, 20W60, vagy ennél is durvább számokkal bírnak. Ugyanis ha racse van, vagy nagyon szigorú a szekerünk, akkor adott esetben komoly hőterhelésnek van kitéve üzem közben, így egy 0W20-as vagy 0W16-os olaj nem tudja a nagy rúgatások közepette megvédeni a motort.

Különböző gyártók 5W30-as motorolajainak hidegoldali tesztje -20 ºC-on – itt is akad különbség

Normál felhasználás mellett viszont nem kell ezektől az olajoktól megijedni, egy 0W20-as fantasztikusan tud működni az autóban – már ha a gyártói ajánlásban ez szerepel. Mit több, az alacsonyabb viszkozitású olajokkal jellemzően mérhető nagyságrendű fogyasztáscsökkenést lehet elérni. Ez persze teoretikus, hiszen a legjobb az, ha nincs összehasonlítási alapunk, és a kezdetektől a megfelelő olajat öntjük az autóba.

Viszkozitások a hőmérséklet függvényében (forrás: penriteoil.com)

Ilyenkor jöhetnek azok a kérdések, hogy mi van, ha alacsonyabb vagy magasabb viszkozitású olajat használtam az autómban?

Egy alkalommal semmi. Kicseréled, azt’ jó napot. Ha régóta így van, akkor már lehet gond.

Körülményfüggő az eset súlyossága, de egyik sem jelent jót. Ha lejjebb mentél viszkozitásban, és mondjuk szerezt pörgősen, magas fordulatszám-tartományban vezetni, akkor számolhatsz rendellenes kopással, esetleg a motor besülésével az elégtelen kenés következtében.

0W30

5W40

10W40

10W60

15W40

Különböző SAE (Society of Automotive Engineers) besorolású motorolajok viszkozitása (piros vonal) és sűrűsége (fekete vonal) a hőmérséklet függvényében – forrás: anton-paar-com

Ha magasabb viszkozitású olajat használtál, az sem jelent sok jót: a túl vastag olajfilm elősegíti a belső elemek eltúlzott mértékű kopását, az indításoknál ráádásul fokozott terhelést kap az erőforrás, nemkívánatos lokális (olykor globális) túlhevülésekkel fűszerezve. Esélyes a motor idő előtti elfogyása és a motorolaj megégése akár a csereintervallumon belül is.

Áttéréseknél, különösen alacsonyabb viszkozitásra váltva figyeljük a motor tömítéseinek állapotát. A véknyabb olaj jó eséllyel megtalálja rajtuk azokat a réseket, ahol a vastagabb nem fért ki – erősen ajánlott a tömítések cseréje – persze leginkább az ajánlott, hogy a váltásra ne is legyen szükség.

A végső következtetés tehát az, hogy bármennyire vágjuk a témát, nem tudjuk megkerülni a motort megálmodó műszaki gárda tesztjeinek méretes adathalmazát. Illetve de, meg tudjuk, de ez többnyire csak okoskodás, tipikusan az a majdéntudomhülyegyerek érv nélküli meggyőződés, amit elővettem az elektromos autós írásnál is. Nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt, egyszerűen csak értelemszerűen és célirányosan kövessük a gyártó ajánlását. 

Ha tetszett az iromány, és szeretnéd, hogy fennmaradjon a blog, nyomj egy like-ot a Facebookon, szólj hozzá, oszd meg a bejegyzést, esetleg támogass a Patreonon:

Facebook

Patreon  

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

"Ezt is ajánljuk"
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb