Közút

Milyen olajat vegyek az autóba?

A személygépkocsik üzemeltetése azért érdekes és egyúttal hálátlan téma, mert mindenkinek van véleménye róla – legalábbis még van. Meglehet, hogy 20-30 év múlva már csak keveseket fog érdekelni ez az egész mizéria.

Addig viszont vannak örökzöld vitapontok, melyek közül soknak nem is kellene vitásnak lenniük.

Lögyböljük meg egy kicsit ezt a motorolaj témát.

Mielőtt még a címben feltett kérdésre kitérünk, kicsit bogozzuk ki, hogy egyáltalán miért van szükség motorolajra a szekerünknek.

Mindenki kapásból rávágná a kenés funkcióját, ami meg is felel a valóságnak – részben. Ugyanis a motorolaj feladata sokkal összetettebb ennél.

Ha műszaki értelemben tárgyilagos akarok lenni, akkor így sorolom fel a kannában lévő létyóval szembeni elvárásokat:

– súrlódási veszteség csökkentése,

– nagy viszkozitási index (kis kinematikai viszkozitási érzékenység hőmérséklet-változás hatására),

– kopáscsökkentő hatás a határkenés állapotában,

– diszpergens hatás (szennyeződések “lebegtetése” a lerakódások elkerülése érdekében),

– detergens hatás (lerakódások feloldása, tisztán tartás),

– korrózióvédelem, 

– minimális habzási hajlam,

– tömítés (dugattyúgyűrű)

– tömítésekkel való összeférhetőség,

– hűtés, hőelvezetés,

– hőstabilitás,

– oxdiációs stabilitás (tartósság).

Könnyen belátható, hogy a folyadék létezése nem kifejezetten elhanyagolható, ha jót akarunk az autónknak. 

Ha esetleg “egyesek szemében a kétség csipái gyülekeznek” , itt van egy szemléltető videó egy olyan gépjárműről, amibe szánt szándékkal nem öntöttek motorolajat:

 

Oké, meggyőztem a népet, kell az olaj. No de akkor mit vegyen a bótba?

Erre az én oldalamról létezik egy rövid és egy hosszú válasz. Kezdjük a röviddel.

A rövid válasz az, hogy a személygépkocsi használati útmutatójában pontos információkat találsz a három fontos paraméterről, ami a megfelelő cseréhez kell: viszkozitás, teljesítmény szabvány és csereintervallum. A gyakorlatban ennyit kell tudni.

Ez a részlet a Mazda 2-es használati útmutatójában szerepel, hasonlóval kell találkoznod, bármilyen belső égésű motoros vasad is van.

A legtöbb gyártó megkülönbözteti a kontinenseket is, ahová eladta az autóját, elvégre mondjuk Algériában nagyon más környezeti hatásokat kell kiállnia a motornak, mint Svédországban. 

Megtaláltuk Európát, minden szuper. Jön nekünk a Mazda azzal, hogy ajánlja a gyári olajokat. Naná, hiszen az neki eladó. Nincs is azzal gond, tökéletesen meg fog felelni a gyári olaj, ha valaki egyáltalán nem akar foglalkozni ezzel az egésszel. Annak az embernek – amennyiben nem márkaszervizbe viszi a vasat olajcserére, és maga akarja megvenni az olajat – csak annyi a dolga, hogy megnézze a fent látható skálát.

A 2-eshez a Mazda a 0W20-as és az 5W30-as viszkozitású olajakat is felajánlja (ez nem feltétlenül lesz így a te esetedben is, sokszor csak egy viszkozitás típust találsz csak meg). Ezekre a számokra majd a hosszabb válaszban kitérek.

A fenti számegyenes azt segít nekünk megmutatni egy Celsius/Fahrenheit skálával, hogy a 0W20-as és az 5W30-as olaj milyen működési tartományokat képes lefedni hőmérséklet szempontjából.

Ha tehát olyan helyen működsz az autóddal, ahol megeshet a -35 Celsius fokos hidegindítás (akár gyakrabban is) – akkor ennél az autónál a 0W20-as olajat kell választani. Minden más esetben gyakorlatilag opcionális a választás – legalábbis a dokumentum szerint.

A valóságban egyébként melegben is kicsit másképp viselkedik a két olaj, de ez megint a hosszú válasz témája. A lényeg, hogy magyar viszonylatban a két Mazda olaj közül szinte teljesen lényegtelen, hogy melyiket választod.

Ha nem gyári Mazda, akkor is nyilvánvalóan ez a két viszkozitás játszik, és a gyártó segít nekünk olajat keresni a feltüntetett szabványok segítségével.

Tehát addig rendben, hogy mondjuk 5W30, de nem mindegy, hogy melyik. Ebben az esetben olyan, amelyik megfelel az API SL/SM/SN (American Petroleum Institute) vagy az ACEA A3/A5 (European Automobile Manufacturers Association) szabványok valamelyikének. Ezeket bevered a Gugliba, és azonnal jönni fog az olajok garmadája.

Nagyon sok kenőanyaggyártó azt is megteszi már, hogy az autó típusát kell csak beírnod az olajkeresőjébe, és kihozza neked, amire szükséged van. Ha máshoz nem, egy dupla ellenőrzéshez mindenképp tökéletes.

Nem kell tehát tribológusnak lenni ehhez a mutatványhoz. A lényeg, hogy a használati útmutató szerint járjunk el az olaj kiválasztásánál, és minimum tartsuk be a csereintervallumokat. Azért minimum, mert ha az van a bibliádba írva, hogy 15 000 km vagy 1 év, akkor inkább hamarabb történjen a csere, mint később. 

Ezt hajlamosak az emberek túlhúzni, semmint elébe menni, de hidd el, nem éri meg – átalában anyagilag sem, bármennyire is úgy tűnik.

Egy valami fontos még: minimum havi, de még jobb, ha heti rendszerességgel ellenőrizzük a motor olajszintjét. Hiába van még 8000 kilométer a cseréig, ha megette a felét a gépsas. Hozzáteszem, nem egészséges dolog a nagymértékű olajfogyás, de még egészségtelenebb, ha nem vesszük észre. Bizonyos autók kézikönyvében le is van írva a megengedett olajfogyás mértéke per liter/1000 kilométer mértékegységben (szomorú…), ezt is vegyük figyelembe az ellenőrzésnél.

Eddig tartott az írás azoknak, akiket úgy igazán nem érdekli ez a téma, csak nem akarnak hülyeséget csinálni az autójukkal.

Most pedig azoknak írok tovább, akiket kicsit jobban izgat ez az olajos mizéria.

A második válasz természetesen magában foglalja az elsőt, ez egy magyarázó kiegészítés.

Beékelnék a sztoriba egy rövid gondolatot: bármennyire is használjuk szóban helyettesítőként, a viszkozitásnak és a sűrűségnek nem feltétlenül van köze egymáshoz.

A sűrűség az adott anyag térfogategységre vetített tömege – egy liter víz kb. 13,6-szor könnyebb, mint egy liter higany (szobahőmérsékleten), így a higany ennyivel sűrűbb. 

Viszont hiába ilyen rohadt sűrű a higany, a nála kb. tízszer kisebb sűrűségű méz (víztartalomtól függően) sokkal viszkózusabb folyadék. Ugyanis a viszkozitás nem a folyadék sűrűségét, hanem a belső ellenállásának mértékét, monthatnánk, folyósságát mutatja. 

És akkor most kanyarodjunk vissza az eredeti gondolathoz.

Kezdjük azzal, hogy mi az, hogy 0W20 és 5W30.

A motorolajok viszkozitását (megjegyzem, létezik kinematikai és dinamikai viszkozitás is, de ezzel most inkább nem kuszálom össze a szálakat) két alapvető tulajdonság határozza meg ebben a kódban. A “W” előtti szám jellemzi a hidegoldali viszkozitást, a “W” utáni pedig a melegoldali viszkozitást. Maga a “W” azt jelenti, hogy az olaj használható hideg, téli körülmények között is.

A bal oldali szám azt jelzi, hogy a motorolaj milyen hidegben képes még megőrizni a viszkozitását – és a halmazállapotát, tehát meddig tart a dermedésállósága. Magyarul az olaj használati alsó határhőmérsékletét jelöli. Minél nagyobb ez a szám, annál magasabb a határhőmérséklet.

Különböző viszkozitású motorolajok -40 ºC-on

A jobb oldali számok azt jelentik, hogy üzemi hőfokon mennyire könnyen szivattyúzható az olaj a motor számára – tehát hogy milyen az olaj viszkozitása magas hőmérsékleten. Minél alacsonyabb ez a szám, annál könnyebben mozgatja a motor az olajat, annál tisztábban tartja és jobban is hűt – cserébe viszont az olajfilm is vékonyabb lesz a kenési felületeken.

Ebből adódóan láthattok olyan olajokat is személyautók számára, amelyek 15W50, 20W60, vagy ennél is durvább számokkal bírnak. Ugyanis ha racse van, vagy nagyon szigorú a szekerünk, akkor adott esetben komoly hőterhelésnek van kitéve üzem közben, így egy 0W20-as vagy 0W16-os olaj nem tudja a nagy rúgatások közepette megvédeni a motort.

Különböző gyártók 5W30-as motorolajainak hidegoldali tesztje -20 ºC-on – itt is akad különbség

Normál felhasználás mellett viszont nem kell ezektől az olajoktól megijedni, egy 0W20-as fantasztikusan tud működni az autóban – már ha a gyártói ajánlásban ez szerepel. Mit több, az alacsonyabb viszkozitású olajokkal jellemzően mérhető nagyságrendű fogyasztáscsökkenést lehet elérni. Ez persze teoretikus, hiszen a legjobb az, ha nincs összehasonlítási alapunk, és a kezdetektől a megfelelő olajat öntjük az autóba.

Viszkozitások a hőmérséklet függvényében (forrás: penriteoil.com)

Ilyenkor jöhetnek azok a kérdések, hogy mi van, ha alacsonyabb vagy magasabb viszkozitású olajat használtam az autómban?

Egy alkalommal semmi. Kicseréled, azt’ jó napot. Ha régóta így van, akkor már lehet gond.

Körülményfüggő az eset súlyossága, de egyik sem jelent jót. Ha lejjebb mentél viszkozitásban, és mondjuk szerezt pörgősen, magas fordulatszám-tartományban vezetni, akkor számolhatsz rendellenes kopással, esetleg a motor besülésével az elégtelen kenés következtében.

0W30

5W40

10W40

10W60

15W40

Különböző SAE (Society of Automotive Engineers) besorolású motorolajok viszkozitása (piros vonal) és sűrűsége (fekete vonal) a hőmérséklet függvényében – forrás: anton-paar-com

Ha magasabb viszkozitású olajat használtál, az sem jelent sok jót: a túl vastag olajfilm elősegíti a belső elemek eltúlzott mértékű kopását, az indításoknál ráádásul fokozott terhelést kap az erőforrás, nemkívánatos lokális (olykor globális) túlhevülésekkel fűszerezve. Esélyes a motor idő előtti elfogyása és a motorolaj megégése akár a csereintervallumon belül is.

Áttéréseknél, különösen alacsonyabb viszkozitásra váltva figyeljük a motor tömítéseinek állapotát. A véknyabb olaj jó eséllyel megtalálja rajtuk azokat a réseket, ahol a vastagabb nem fért ki – erősen ajánlott a tömítések cseréje – persze leginkább az ajánlott, hogy a váltásra ne is legyen szükség.

A végső következtetés tehát az, hogy bármennyire vágjuk a témát, nem tudjuk megkerülni a motort megálmodó műszaki gárda tesztjeinek méretes adathalmazát. Illetve de, meg tudjuk, de ez többnyire csak okoskodás, tipikusan az a majdéntudomhülyegyerek érv nélküli meggyőződés, amit elővettem az elektromos autós írásnál is. Nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt, egyszerűen csak értelemszerűen és célirányosan kövessük a gyártó ajánlását. 

Ha tetszett az iromány, és szeretnéd, hogy fennmaradjon a blog, nyomj egy like-ot a Facebookon, szólj hozzá, oszd meg a bejegyzést, esetleg támogass a Patreonon:

Facebook

Patreon  

Knightwish

Alapító, CEO, járműrajongó, wannabe firkász.

Kapcsolódó cikkek

6 hozzászólás

  1. Kedves Knightwish!
    Az írás érthető, de nem válaszolja meg a kérdést. Hogy a kettő közül melyiket és miért használjuk ?

    Adott az én 2014-es 1,5 G 100le-s Mazda 3-am, 150.000 km-el a háta mögött, ugyan ezek a gyári előírások.
    Mivel az autó 14-17 között Németországban volt használva, ott nem tudom mit raktak bele, egyes csoporttagok szerint ott csak az 5W-30 létezik. Viszont nálunk a márkaszervízek fixen végig 5W-30-at raktak bele. Amikor hozzám került én is ezt rakattam bele (Mobil Super 3000 valamelyikét). Az autó tette a dolgát, semmit nem vettem észre.
    A csoportban olvasgattam akkor még laikusként, hogy a gyári ajánlás szerinti 0W-20 is jó, sőt az a jobb ! A következő olajcserénél már a gyári beszállító Total Quartz legújabb GF6 API: SP olaját választottam. Az olaj ugyan úgy tette a dolgát, rengeteg téli hidegindítás rövid utakkal, hosszabb országutazások, 4-500 km autópálya télen, nyári rövid utak, hegymenetek egy szóval volt minden. Viszont a nyári kb. 1000 km-es autópályázásnál max.-ról leette majdnem a minimumig az olajat.
    Az 5W-30-nál ugyan így használtam, sőt 2x is jártam ilyen forró nyári pályázáson, és meg sem moccant a nívó olaj szintje !
    Na és akkor itt a kérdés, hogy mit használjak ? Elvileg a vékonyabb olaj a hidegindításnál jobb, ezt számos teszt leméri a youtubeon -35 fokon, na de nálunk nincs -35 fok, max. -10, de inkább 0. Ott is meg van ez az előnye az olajnak ? Mert, ha nincs, akkor értelmetlen a 0-ás olaj használata, mivel a melegoldali viszkozitása alacsonyabb, valószínűleg emiatt nem bírja a 3000 rpm feletti száguldozást 30-40 fokos környezetben. Vagy ez az olajfogyasztás normálisnak mondható, és rátöltéssel “fogadjam el” ezt ?
    Bizonyos körökben a 0-ás olajok csak az emisszió miatt jelentek meg, az itthoni klíma szempontjából felesleges a használatuk. Van aki szerint a vastagabb olaj jobb, mert nyomástűrőbb. Van aki szerint a hidegindítás miatt kifejezetten a 0-ás olajat kell használni!
    Merre keresendő az igazság ?

    1. Kedves The Red!

      Először is köszi az építő jellegű hozzászólást.

      Részben igazad van, nem adtam konkrét választ – egyszerűen azért, mert nem volt konkrét eset. Nagyon körülményfüggő, hogy a két viszkozitás közül mivel jár jobban az ember, még akkor is, ha azonos gyártótól származik a két olaj.

      A te konkrét esetedben egy olyan motorról beszélünk, ami egy jó ideig 5W30-as olajjal üzemelt. Könnyen lehet, hogy a 0W20-as olajat használhattad volna olajfogyás nélkül is nyáron, ha mindig ilyen viszkozitású olaj került volna a motorba a kezdetektől. Csakhogy a tömítések, az olajzó furatok, és minden egyes pont, amivel a kenőanyag érintkezett, a vastagabb olajjal volt kondícionálva, és nem ritka, hogy nem tud a tulaj “lejjebb lépni” viszkozitásban, bármilyen jó is az olaj, mert egyszerűen már túl vékony a motornak.

      A hidegindításra reagálva: igen, -10 fokban is megvan az előnye a 0W-s olajnak. Nyilván minél feljebb megyünk a hőmérsékletben, annál kevésbé igaz ez, de a magyarországi teleknél ez még bőven mérhető tartományba esik. Nem mellékesen a vékonyabb olajok a kedvezőbb üzemanyag-fogyasztást is elősegítik. Ugyanakkor ehhez hozzá kell tennem, hogy az 5W-s hidegoldali viszkozitás is egy olyan érték, ami erre az éghajlatra abszolút elegendő ehhez a motorhoz, e miatt soha nem fog tönkremenni.

      Igen, a meleg oldali alacsonyabb viszkozitás miatt lesz “folyósabb” az olaj üzem közben, de mint mondtam, nem vagyok meggyőződve arról, hogy az olaj a hibás.

      Ami az elfogadást illeti: ezt semmiképpen ne fogadd el. Ennek a Mazda motornak nem szabad olajat enni szignifikáns mértékben, ha belül rendben van.

      Mint mondtam, nincs tuti módszer, de a véleményemet kifejthetem.
      Ha mindenképp akarod a 0W20-at, próbálj ki egy másik olajat egy rövid intervallum erejéig (bevallom, személyes tapasztalatok okán nem vagyok nagy rajongója a Total olajoknak), és nézd meg, hogy azzal mit művel egy erősebb menet után.

      Lehetne játszani a számokkal, és azt mondani, hogy akár 0W30-at is használhatsz, csak akkor már kilépünk a gyári ajánlás zónájából, ezért ezt nem javaslom.

      Amit viszont igen, az az, hogy nyugodtan maradj az 5W30-nál, és vegyél jó minőségű olajat. Ha egyet ajánlanom kell, akkor a MOTUL 8100 X-CLEAN EFE 5W-30-at mondanám elsőre ehhez a motorhoz. Nem kifejezetten olcsó, de tudom, hogy kimondottan kényes motorokban is jól teszi a dolgát. Azért merem nevén nevezni, mert számos ismerős mellett én is ezt használom.

      Hogy hol az igazság? Nagyon jó kérdés. A tuti mindig az, amit az ember saját maga tapasztal meg. Nem fogsz galibát okozni a motorban, ha kipróbálsz 1-2 jó minőségű olajat. Nagyon hamar ki fog derülni, hogy melyik a helyes irány. Ha egy teljesen más 0W20-assal is zuhan a nívó, akkor egész nyugodtan engedd el, és térj vissza az 5W30-hoz.

      1. Köszi a választ először is.
        A 0W-30-ra reagálva, de elfogadott, csak nem az európaiaknak. Van egy olyan rész a gépkönyvben, hogy “Európán kívül”, ott fel van sorolva: 10w30, 10w40, 10w50, 5w40, 5w20, 5w30, 0w20 és 0w30. Sokan abban a tévhitben élnek a Mazdás közösségben is, hogy ezt a motort a nullásra gyártották. Mondjuk én úgy tudom, hogy előbb motort fejlesztenek, aztán jön hozzá egy olaj, de ez az ő bajuk.
        Az más kérdés, hogy Európára csak a 0w20 és az 5w30, amit ajánlanak. Nyilván ezzel fedhető le Európa nagy része és az északi (Baltikum, Skandinávia) hőmérsékleti tartománya. USÁ-ban / Kanadában kifejezetten oda van írva, hogy Castrol és 0w-20, ezen kívül mindenhol 5W-30. Régebbi autóknál általában egy konkrét viszkozitást adtak meg, se több se kevesebb. Manapság azért megengedőbbek.
        A Total olajra reagálva szerintem nem az a rossz, ezeknél a Mazdáknál a 0-ás olaj fogyasztása pályázás során elfogadott, illetve “ismert” tény a márkaszervízekben is. (Gyári olaj beszállító egyébként a Total a japánoknál.) Emiatt szoktak visszaváltani sokan az 5-ösre. Én is maradok annál, amit eredetileg pakoltak bele, úgy látszik olyan ez, mint a “vércsoport” az embereknél; nem nagyon lehet keverni.

        1. Szia The Red!

          Köszi az ismételt reakciót.
          Igen, a 0W30 simán szerepelhet benne, én azért ignoráltam a gondolatmenetemben, mert csak a konkrét helyzetre koncentráltam, azaz hogy Európában használod az autót.

          A Total olaj kapcsán megint egy olyan témába megyünk bele, amiben nagyon nehéz igazságot tenni.
          Az egyik fontos pont (sajnos), hogy attól, hogy egy gyártó gyári beszállítója egy cégnek, bármilyen meglepő is, nem feltétlenül az ő terméke a legjobb választás a járműhöz. Csak néhány Mazdával volt közelebbről is dolgom a Skyactiv-érából eddig, és náluk nem tapasztaltam 0W20-as olajnál sem fogyást, bár mint mondtam, nem nagy a merítés.

          Másrészt sajnos pont a Total és a Castrol a legnagyobb áldozatai az olajhamisításnak, és sokszor nehéz eldönteni, hogy mit is vett az ember valójában. Szervizben még oké is (…merjem ezt mondani?), de az after piacon szinten bármit rád sózhatnak. Alaposan meg kell nézni, hogy mivel állunk szemben – és hogy kitől vesszük.

          Ugyanazt tudom mondani, mint a VW Golfok esetén: ha a motorolajnak utána kell tölteni a csereintervallum alatt, akkor ott valami nem kerek.

          A vércsoportos hasonlat tetszett, bár azért azt meg kell jegyeznem, hogy az keverhető bizonyos körülmények között. Én például nullásként mindenkinek adhatok, de csak nullástól kaphatok.

          Visszatérve az eredeti gondolathoz, az autó viselkedéséből többnyire egyenes úton lehet következtetni arra, hogy melyik viszkozitású olaj felel meg számára az adott állapotában. Ha minden rendben a motorral, és eszi a 0W20-as olajat, akkor vagy az olaj minősége nem volt megfelelő, vagy kicsi a viszkozitása.

          A Te esetedben nyugodtan maradhatsz az 5W30-nál, semmilyen gondod nem lehet belőle.

  2. Köszi az ismételt választ!
    Lehet, hogy igazad van. A nullás olajat vittem ugye a szervízbe, drága barátaink 4.2 litert töltöttek bele, amennyit kell, csak hogy a nívón jó pár centivel több volt a max. jelzésnél. Ebbe bele se mennék, normálisan kifolyatni se tudják az olajat manapság…
    Elvittem máshova leszívatni és habzott az olaj, amire azt mondták, hogy nem normális. Ahonnét rendeltem, azt nem fogom leírni, de elég megbízható oldal, és normálisan le is volt zárva a Total-os doboz. Mai napig nem hiszem el, hogy 10-en pár ezer forintos tételeket megérné-e hamisítani.

    Visszatérve az 5-ös olajhoz, amikkel szemezek az az Eneos jelenleg. Végig checkoltam az összes olajukat, és végül az Ultra-B-t találtam a legjobbnak, ugyanis relatíve jobban folyik, mint a többi; 40 fokon 54,2 mm2/s, 100 fokon 9,8 mm/s ugye itt a kisebb érték a jobb. Ez a hidegindításnál jól jöhet főleg, hogy az átlag olajok olyan 70 és 12-es értéket vesznek fel a fent említett hőfok mellett. Persze ezek nem olyan hű de nagy számok. Viszkozitás megfelel és az API SN+ is oké, a HTHS viszkozitása kicsit alacsonyabb, az átlag olajoké 3.3-3.5, ennek “csak” 3,08, de ez is bőven az (2,9 – 3,5) alacsony belső súrlódású olajok között van, márpedig a gépkönyv említi az ACEA A5-öt is, ami ugye pontosan ennek felel meg. Alapvetően BMW előírásoknak akar megfelelni az olaj, de így a leírtak alapján tökéletes más autókhoz is.

    Összességében nézve igen nagy a szórás a kapható olajok és a szervízben betöltött olajok minősége, értéke, kémiai tulajdonságai között is. Persze az átlag vezető azt sem tudja hány BAR nyomásra fújja a kerekét, szóval őket ez nem fogja aggasztani. Én még mindig úgy vagyok vele, hogy mindent megrendelek és úgy viszem oda. Akkor remélhetőleg az kerül bele, amit én vettem és nem az, amit ők jónak látnak / akivel le vannak szerződve. Ha látják, hogy az ember nem laikus, akkor talán nem próbálnak meg annyira átcseszni 🙂 …

    1. Szia TheRed!

      Igen, sajnos sokszor 10 ezerért megéri átszűrni a 30K kilométert futott, leengedett olajat, és beletölteni a kannákba… Komolyabb boltok is megégették magukat már ezzel.

      Az Eneosszal viszonylag kevés tapasztalatom van, de az pozitív. Nyugodtan kipróbálhatod az Ultra B-t, ártani biztosan nem fog.

      Az utolsó gondolatodra reagálva: sajnos tűpontos a megállapításod.
      A 40-50 évvel ezelőtti használati útmutatókba még bele merték írni, hogyan állíts szelephézagot a motoron, most pedig már azzal kell indítani, hogy ne öntsd bele a szélvédőmosót a hűtőfolyadék kiegyenlítőjébe, mert különben beleönti…

      Azt nehéz megmondani, hogy kit próbálnak meg átverni. Abban valószínűleg igazad van, hogy a totál laikust gyakrabban megpróbálják, mert kisebb a lebukás esélye. Sajnos hiába mondhatom magamat szakmabelinek, engem megpróbált átverni hivatalos márkaszerviz is (hadd ne írjam le a nevüket), azóta nem gyakran látogatom őket.

      A vitt alkatrész/anyag jó dolog ebből a szempontból, viszont arra mindenképp figyelj, hogy korrekt legyen a szerviz. Ugyanis ha valami gigszer van, azonnal rád fogják kenni a bulit, hiszen az alkatrészeket te hoztad. Ilyenkor sokkal komplikáltabb egy reklamációt érvényesíteni. Ha jóban vagy velük, akkor ez nyilván nem faktor, de alapesetben ezzel nem árt számolni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb