F1

Négy tanulság a Formula-1 első három versenye után

Immáron mögöttünk áll a 2023-as Formula-1 szezon nyitó akkordja, vagyis a Bahreini, a Szaúdi és az Ausztrál Nagydíj. Az azeri hétvége előtti hosszabb szünetben pedig eljött az idő, hogy nemcsak a pilóták és a csapatok, hanem mi is szusszanjunk egyet, és tegyünk néhány megállapítást az eddig látottakból. Spoiler: Max Verstappen és a Red Bull dominanciáját nem soroltuk bele, hiszen az a napnál is világosabb. 🙂 

1. Alonso jól döntött, vagyis La Misión > El Plan

Ugye voltunk egy páran, akik igencsak ráncoltuk a homlokunkat, amikor a 2022-es Magyar Nagydíj után kiderült, hogy Fernando Alonso az Aston Martin zöldjére cseréli az Alpine kék-rózsaszín overallját? Az Esteban Oconnal történt legkeményebb csörték ugyan ekkor még hátra voltak, a szezon végén pedig szinte már menekült a jó „öreg” Nando a francia istállótól, de az Astonhoz való igazolás értelme még akkor is igencsak megkérdőjelezhető volt. Elnézve a tavalyi eredményeket.

Most azonban töredelmesen belátjuk, a spanyol meglepő döntése kiválóan sült el. Már a tavalyi szezon vége felé látszódott, hogy Vettelék egyre inkább versenyképes autóban ülnek, de arra valószínűleg kevesen számítottak, hogy a konstruktőri tabella hetedik helyéről egyből a Red Bull mögötti pozícióra katapultálják magukat.

Vagyis inkább csak Alonso, ugyanis csapattársa, Lance Stroll eddig még nem tudta megközelíteni a dobogót, de a kerékpárbalesete utáni visszatérését követően azért neki sem kell panaszkodnia az eddigi eredményein. A kétszeres világbajnok viszont mindezidáig kibérelte a harmadik helyet, versenytempó alapján magabiztosan verte a Ferrarikat, és többnyire a Mercedeseket is. Ezzel pedig kilenc ponttal előzik Russelléket a konstruktőri összesítésben. Az El Plan nem jött össze, de már a múlté. A La Misión viszont eddig a terv szerint alakul.

A középmezőny végéről egyből az élmezőnybe lőtte magát az Aston Martin. (https://assets.astonmartinf1.com/public/cms/7Lv62V3axQgKoFAe1qbYOQ/a03e62edbfc2118ac06dce7ed57c23e3/GP2301_150346_U1A5253__1__copy.jpg)

2. A Ferrari előzés helyett hátralépett

Egyet előre akart lépni idén a maranellói alakulat, de bátran kijelenthető, hogy ez nem sikerült. Sőt, egyet inkább hátrafelé léptek az „ágaskodó paripák”. A Red Bull idén sem lett gyengébb, (sőt!), Leclercék viszont egyelőre még a tavalyi intenzitással sem tudják őket megszorongatni. Pechjükre beleköpött a levesbe az Aston Martin is, illetve Ausztráliában már a Mercedes is élesebb fegyvernek tűnt.

Az irdatlan balszerencse is ott folytatódik, ahol tavaly abbamaradt, Charles Leclerc eddigi szezonja pedig  egyenesen egy pokoljárás. Bahreinben az energiatároló és a vezérlőegység adta meg magát, majd utóbbi cseréje miatt tízhelyes rajtbüntetéssel vághatott neki a dzsiddai versenynek. (Igen, az első hétvégén már elhasználták mind a kettőt, amellyel ki kellett volna húzni a szezont…) Melbourne-ben pedig egyéni hiba miatt esett ki az első körben.

A monacói, aki tavaly ilyenkor világbajnoki álmokat dédelgetett, jelenleg hat gyűjtött ponttal a tabella 10. helyén áll, háromból két kieséssel. Carlos Sainz egy negyedik és egy hatodik hely után az ausztrál verseny végjátékában mattolta Alonsót, vagyis jobban mondva inkább saját magát a negyedik helyről, amellyel valamelyest mentette volna a Ferrari hétvégéjét.

Míg a szezon első hétvégéjén, a kvalifikáción a Ferrari csupán öt és fél tizedet „talált” az egy évvel ezelőtti tempójukhoz képest, addig a Red Bull kilenc tizedet, az Aston Martin pedig 2.4-et. De az időmérős tempó még a kisebb probléma, inkább a versenyeken szenvednek látványosabban a vörös autók. A szahíri versenyen konkrétan hét tizeddel gyengébb átlagtempót hoztak, mint az előző évben ilyenkor. Még a Mercedest leszámítva, minden csapat javított. Az Aston több mint két másodpercet…

A lehető legrosszabb módon kezdődőtt Leclerc idei szezonja. (https://ferraricdn.thron.com/api/xcontents/resources/delivery/getThumbnail/ferrari/1920×1080/84280ac9-6298-4ef3-8d2b-d8c61ebe010d.jpg?v=110)

3. A top 4 mögött hatalmas a darálás

Az Aston Martin tehát csatlakozott a Red Bull, a Ferrari és a Mercedes triójához, jelenleg egyértelmű, hogy ez a négy gárda rendelkezik valós eséllyel a dobogós helyekre. Azonban hogy mögöttük mi lehet a reális erősorrend, arra nagyon nehéz lenne választ adni. Persze, annyira nem is akarunk, hiszen ez jelzi a legjobban, hogy milyen ádáz küzdelem van a középmezőnytől egészen a mezőny legvégéig.

Tulajdonképpen csak egy dolog körvonalazódik, hogy a legjobb négy istállót leszámítva a legerősebb pilótapárossal rendelkező Alpine lehet az ötödik konstruktőri hely legfőbb várományosa. Szahír tragikomikusan alakult Oconnak, de ott volt a Q3-ban, Gasly pedig szépen felzárkózott az utolsó helyről. Dzsiddában dupla pontszerzéssel zártak, Melbourne-ben pedig igen meggyőző tempót láthattunk tőlük, főleg Gaslytól. Aztán más kérdés, hogy mi lett a mese vége…

Többek között az, hogy a McLarennek így ajándékoztak egy kettős pontszerzést. A wokingiak tavaly nagy csatát vívtak a francia csapattal a negyedik helyért, idén viszont a pontszerzéseknek is örülniük kell. Nagy a visszaesés, viszont emlékezzünk rá, hogy tavaly is hamar előre tudtak lépkedni a pocsék szezonkezdet után. Meglátjuk, idén is így lesz-e.

A Haasszal Hülkenberg még csak az időmérőkön tudott villantani, egyelőre elég rapszodikus a teljesítményük, ahogyan az Alfa Romeo-nak is, ahol mindent egybevetve Csou teljesítménye bíztatóbb valamivel. A Williams úgy tűnik, elmozdult az erősorrend utolsó helyéről, (még ha momentán ott is tanyáznak a pontversenyben), Albon révén pedig erőből megszerzett pontszerző helyek is várhatóak a szezon további részében.

Maradt az Alpha Tauri, amelynél pedig Pierre Gasly döntött remekül, hogy elhagyta az olasz csapatot, hiszen talán a versenyzőpárosok eddigi átlagát nézve ők vannak némileg lemaradva a többiektől. Igaz, Tsunoda két 11. hely után egy szerencsés pontot azért hazahozott Ausztráliából.

Lényeg, ami lényeg, hosszú évek után senki sincs jelentősen leszakadva, hovatovább nincs is olyan csapat, aki komolyan ellépett volna, úgyhogy szinte bármi megtörténhet még az említett hat istálló között.

Lehet, hogy egy kép erről: út és , szöveg, amely így szól: „SC stc stc stc MSC I S U stc”
Minden pont aranyat ér. Hatalmas a harc a középmezőnyben és leghátul. (https://www.facebook.com/Formula1/photos/2762019253955039)

4. Piastri és Sargeant „rendben vannak”

Idén 3+1 újonc kapott helyet a rajtrácson, de Nico Hülkenberget most vegyük ki az egyenletből, hiszen a német már nagyon komoly tapasztalattal rendelkezik a királykategóriában.

Oscar Piastri (folytassuk még a döntéseknél) talán néha elgondolkodik, hogy nem lett volna-e jobb mégiscsak az Alpine ülését választani, de ezt majd csak az évek döntik el. Ami egyelőre biztos, hogy Norris nem veri bucira, sőt Dzsiddában csapattársa előtt is végzett a futamon, igaz csak a 15-17. helyen szerénykedtek a papaya színű autók.

A szezonnyitón a kormánymű meghibásodása miatt kellett kiállnia, szintén nem túl előkelő pozícióból, hazai pályán viszont csapattársa mögött két hellyel, a nyolcadik pozícióban futott be, megszerezve élete első F1-es pontjait. A legnagyobb villantás viszont minden bizonnyal a Szaúd-Arábiában megszerzett 9. hely volt az időmérőn, csupán két századdal Hamilton mögött. Ezer sebből vérzik még a McLaren idei konstrukciója, de a fiatal ausztrálra eddig nem lehet panasz.

Talán még kellemesebb meglepetést szolgáltatott Logan Sargeant, akinek már a legelején sem volt vészes lemaradása Albonhoz képest, aki pedig már tavaly is a lehető legtöbbet kisajtolta a gyengécske Williamsből, és nagyon megverte Nicholas Latifit. Idénre az autó is javult, és úgy tűnik, a fiatal amerikaival is jó lóra tettek a fényes történelmű, de a közelmúltban sereghajtó alakulatnál.

Sargeant a nyitó fordulóban, Bahreinben végig csapattársa nyomdokában haladt, az időmérőn éppen csak lemaradt a Q2-ről, és a leintéskor sem volt messze az utolsó pontszerző helyet elcsípő thai versenyzőtől (a 12. lett). Szaúd-Arábiában mindketten szenvedtek, az ausztrál hétvégén pedig Albonhoz képest már jelentősebb volt a lemaradása, de hát még csak a harmadik F1-es futamáról beszélünk. Nagy tétben mernénk rá fogadni, hogy nem zárja pont nélkül a szezont.

Nyck de Vries egyelőre viszont a várakozásokon alul teljesít, de a holland, aki szinte minden alacsonyabb kategóriában megvillogtatta tehetségét, F2, FE és Formula Renault 2.0 bajnokként talán a mezőny jelenleg leggyengébb autójába ült be, amellyel nem egyszerű érvényesülni.

Párszor már előfordult a történelem során, hogy egy újoncnak több idő kellett a beilleszkedéshez. Piastrinak és Sargeantnek egyelőre ez jobban sikerült. Cunoda eddig minden tekintetben veri őt, de a hátránya azért nem kritikus. Az első részsiker az Albert Parkban összejött Q2. Bízzunk benne, hogy ő is felveszi a ritmust. Ideje még van rá…

Esteban

Külsős cikkíró, motorsport rajongó.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

"Ezt is ajánljuk"
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb