Redőny

Menő keret nélkül is lehet – csak nem érdemes

A szemüvegkeretek bemutatása

Most, hogy végigrobogtunk a szemüveglencsék misztikummal és tudománnyal teli világán, kicsit átevickélünk egy olyan területre, ami közvetlenül nem járul ugyan hozzá a látásunkhoz, mégis van jelentősége a szemüveg viselése kapcsán – több, mint gondolnánk.

 

Nincs rá keret

Ahogyan azt a sorozat egyik korábbi cikkében írtuk, kezdetben nem kifejezetten volt magától értetődő, hogy a látás javítására szánt szemüveglencséket hogyan rögzítik viselője szeme elé.

Sőt, eleinte még ez sem volt kritérium, ugyanis az első optikai üvegeket inkább a tárgyhoz tartották közel, mint a felhasználóhoz: a nehezen olvasható könyvekre helyezték azokat, és mozgatták végig a sorokon.

Később nyilvánvalóvá vált, hogy gyakran vannak olyan élethelyzetek, amikor jól jönne, ha nálunk lenne ez az olvasási segédeszköz. Erre egészen a XIII. századig kellett várni, és itt még rohadt messze vagyunk a mai keretektől. Itt még sokkal inkább monokliszerű dolgokra kell gondolni.

Az 1700-as évekig viszonylag kevés lényeges dolog történt, leszámítva azt, hogy a találmány elterjedése az ára miatt még kizárólag a vagyonos rétegeknek volt köszönhető.

Innentől viszont érdekesebbnél érdekesebb ötleteket valósítottak meg arra a problémára, hogy hogyan is kellene viselni a szemüveget.

A lornyontól kezdve az ollós szemüvegen át szinte végtelen számú példa áll rendelkezésre ebből a korszakból (most szándékosan elsiklunk a szemüveglencsékhez kapcsolódó innovációk felett, most csak a keretre koncentrálunk).

Ollós szemüveg a XIX. századból (forrás: wikipedia.org)

Az 1800-as évekre egyértelművé vált, hogy a fülbe kapaszkodó, orrnyergen támaszkodó szemüvegkeret lesz a befutó, és ezt egyértelműen a praktikumának köszönhette.

A XX. századra azonban bejött a divat mint faktor az egyenletbe. Már nem volt feltétlen mindegy, hogy hogyan néz ki az a keret, milyen színű, milyen alakú. Felmerült az igény a trendi keretekre, a napszemüvegek megjelenése pedig csak olaj volt a tűzre. Egy teljesen új iparág nőtte ki magát.

Keretek típusai

Elsőre talán nem feltűnő, de igen jól elkülöníthető keretváltozatok léteznek anyagfelhasználás, illetve szerkezeti kialakítás alapján. Lássuk.

Fém

A legáltalánosabb és az egyik legrégebbi változat a klasszikus fém keret. Hogy milyen fém? Szinte bármilyen. A bevonatolt acéltól az alumíniumon és a cinken át a magnéziumig és a nikkelig óriási a repertoár.

Léteznek speciális ötvözetek is kifejezetten az optikaipar számára (például a 30% réz és 68% nikkel tartalmú Monel márkanévre hallgató anyag), ezeket napestig sorolhatnám.

És ha ez esetleg nem lenne elég, Ray-Bannél például találsz titán vagy akár karbon keretet is (ez a kettő személyes kedvenc), de ha még ez sem kielégítően jampis számodra, szintén ennél a márkánál volt már 18 karátos arany keret is. A lehetőségek tárháza gyakorlatilag végtelen.

Ray-Ban New Aviator 3625 (forrás: Luxottica)

Az előnyük a strapabíróságuk – egy véletlen ráülésnél még jó esély van arra, hogy visszaállítható megfelelő pozícióba az elhajlított keretszár. De a legjobb tulajdonsága, hogy borzasztó nehezen öregszik az anyag, ellentétben a műanyag keretekkel. Egy üveglencsés fémkeretes napszemüveg örök élet, ha vigyázunk rá.

Mindenkinek ajánlom, aki szereti óvni a cuccait – egy bizonyos kor felett természetesen.

 

Műanyag

A műanyag fröccsöntés intézménye minden jelentősebb iparág klozetjába belerakta a szerencsecsomagját – nem volt kivétel az optika sem.

Ugyanakkor el kell ismerni, hogy bizonyos alkalmazásokhoz jobban megfelel, mint a fém keret. Sportoláshoz, túrázáshoz, vagy akár kisebb gyerkőcöknek mindennapi használatra klasszisokkal jobb, sőt; akiknek érzékeny az orra a rá nehezedő tömegre, irodai munkánál vagy mindennapi használat esetén is sokkal jobban jár a műanyag keret+műanyag lencse kombinációval, ugyanis ez a kombó összehasonlíthatatlanul könnyebb, mint az üveg+fém együttes.

Furának tűnhet ez a megállapítás, de hidd el, megéreznéd a különbséget. Ha teheted, próbáld ki pár óra viseléssel őket.

Oakley 4143 (forrás: Luxottica)

Ez a műanyag sokféle lehet, jellemzően két típust használ az ipar: a cellulóz-acetátot (külföldi szakirodalomban zyl néven találod meg), a második leggyakoribb anyag pedig egy nejlon-bázisú hipoallergén propionát, ami érzékelhetően könnyebb a többi műanyagnál is.

És akkor itt korrigálom is magam: A cellulóz-acetát valójában nem műanyag, hanem egy szerves és szintetikus vegyület, amelyet szilárd állapotban nyerhetünk pehelyként, pehelyként vagy fehér por formájában, pamutgyapotból készül. A gyakorlatban viszont a random vásárló nem mondja meg a különbséget a két fenti alapanyag között, így nem sorolom őket külön kategóriába.

Léteznek speciális változatok, mint például a kifejezetten sportszemüvegekhez fejlesztett termoplasztik-alapú Grilamid, ami a jó hő- és ütésálló képességéről ismert.

A Luxottica adott egy fontos infót a gyártási költségek kapcsán.

Azt gondolhatnánk, hogy a műanyag keretek olcsón előállíthatók (én is ezt tettem), ez azonban nem teljesen fedi a valóságot.

Alapvető jelentősége van ugyanis, hogy milyen minőségben akarjuk előállítani a keretet. Ebbe beletartozik az alakhűség, méretpontosság, tartósság, ésatöbbi.

A műanyag, mint nyersanyag valóban olcsó, viszont a fröccsöntés 270 °C-on történik. Ehhez speciális fémötvözetből előállított öntőformákra van szükség, amelyek kibírják, hogy egy 270 fokos anyagot beléjük öntik és nem deformálódnak 100-szoros, sőt 1000-szeres használat esetén sem. Egy ilyen forma több ezer euróba kerül. Ha valaki megnézi egy műanyag és egy acetát keret árát, a műanyag olcsóbb lesz, de nem lényegesen, pont az öntőforma miatt. Az öntőforma meg egy az egyben felel a keret minőségéért.

Innentől kezdve pedig mindenki eldöntheti maga, hogy a műanyag keret az minden gyártónak, értékesítőnek ugyanazt jelenti-e.

Tény, hogy a műanyag és acetát kereteket hamarabb kikezdi az idő vasfoga, de a napszemüvegek esetén ez kevésbé kritikus, mint a mindennapos, optikai korrekciós céllal viselt daraboknál.

Ugyanakkor hagyományos szemüvegnél ez mégsem igazán probléma, ugyanis a látásunk teljesítménye is változik, tehát idővel egyébként is új szemüvegre lenne szükségünk – a régi műanyag keretbe új lencse bevágatását nem javaslom. Működhet, de legtöbbször az a keret már nem elég stabil a második lencseciklushoz.

Napszemüvegnél pedig a funkció döntsön: elegánsabb, kiöltözős megjelenésekhez inkább fém keretet választanék. Ám ha például futáshoz, strandfocihoz, vagy a második osztályos kislányodnak keresel napszemüveget, a műanyagok közül válassz; ugyanis sérülést sokkal kisebb eséllyel okoznak.

 

Supra

Na, innentől jönnek azok a keretek, amelyek már nem feltétlenül ismertek.

A supra jellemzően fém (esetleg műanyag) keret annak minden előnyével és hátrányával – illetve nem teljesen. Ugyanis ez a keret nem veszi teljesen körbe a lencsét. A függőleges oldalon egy ponton megszűnik az anyag, és úgy néz ki a szemüveg, mintha a szentlélek tartaná a helyén a szemüveglencséket.

Oakley OX3247-0152 (forrás: Luxottica)

A valóságban a szentlélek nem több, mint megfelelő precizitással felhelyezett és rögzített damil. Ezeknek a lencséknek hornyot marnak, és oda kerül be a láthatatlan tartószerkezet.

Napszemüvegeknél ritkán találkozunk ezzel a változattal, most hirtelen nem is találtam a portfólióban. Fontos kiegészítő információ a Luxotticától, hogy a supra és a ragasztott keret, bár hasonlóképp néz ki, mégsem ugyanaz – utóbbi esetben nincs damilozás.

Ez egy fokkal érzékenyebb kialakítás, mint a klasszikus fém vagy műanyag, ugyanakkor mindennapos használatra így is tökéletesen alkalmas, nem mellékesen jól tud kinézni és nem zavar minket a keret a lefelé nézésben.

 

Rimless

Mint ahogy ennek hardcore változatával sem.

Ez már tényleg úgy néz ki, mintha lebegne a lencse, ugyanis a keret egyáltalán nem öleli át a lencsét, a keretszárak és az orrtámasz is csak 1-1, illetve 2 ponton találkozik velük.

A szereléstechnika hasonló, csak ehhez kicsit több damil kell – és a hornyolás sem elég a lencséknél – furatokra is szükségünk van a szárak és a támasz számára.

Nagyjából úgy lehetne összefoglalni, hogy a rimless esetében minden fokozottan érvényes, ami a supránál igaz volt. Impozáns tud lenni, emellett sérülékeny, és itt már szinte egyáltalán nem zavar minket a keret a látásban – ugyanis kvázi nem létezik.

Cserébe viszont lemondunk a keret torziós merevségéről is, tehát erre pláne nem éri meg ráülni.

Ray-Ban RB4255 CHROMANCE (forrás: Luxottica)

Néha előfordul napszemüvegben is, de nem ezzel vannak tele a polcok. Ilyen például a képen látható Ray-Ban is.

 

A többiek

Vannak olyan extravagáns variációk is, amelyek ritkaságuk okán nem nyertek külön fejezetet maguknak, de annyit érdemes tudni, hogy nem csak a felsorolt típusok léteznek.

A mai napig vásárolhatunk fából készült keretet, vagy kaphatunk a végtelenségig elvékonyított és tömegcsökkentett változatokat (fineform), mint ahogy léteznek az egyazon átlátszó műanyagból összehozott szemüveglencse-keret szemüvegek is – ezek leggyakrabban munkavédelmi célt szolgálnak.

Csak a felsorolásukból könyvet lehetne írni, de az eddigiekkel lefedtük a piac jelentős részét.

 

Mit válasszunk?

Láthatod, hogy jók az esélyeid arra, hogy megtaláld a neked való napszemüveget. A következő cikkben segíteni is fogok abban, hogy mi alapján indulj el, és remélhetőleg segíthetek neked a pénzed értelmes elköltésében, ha már akarsz magadnak egy jó redőnyt.

Innen folytatjuk.

Forrás
Ray-BanOakleyLuxottica

Knightwish

Alapító, CEO, járműrajongó, wannabe firkász.

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

"Ezt is ajánljuk"
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb