Mikor már annyira úrrá lett a mezőnyön a fekete csillagos elnyomó diktatúra, hogy én is elhittem, simán esélyes az is, hogy senki más nem nyer futamot a Forma-1-ben a Mercedesen kívül, a 70. évforduló Nagydíjára összeállt az a körülményhalmaz, amivel az okkal nagy magabiztossággal bíró élgárda képtelen volt mit kezdeni. Verstappen újra képes volt borsot törni az orruk alá, kivívva ezzel számos olyan szurkoló tiszteletét, akik valószínűleg még csak nem is kedvelik.
Bevallom, elsőre kimondottan unszimpatikus volt Max, illetve hazudok: még mindig nem kedvelem, mint embert, de az utóbbi időszakban sokat tett érte, hogy elkezdjen fordulatot venni a megítésésem. És akár tetszik nekem, akár nem, a srác kezd klasszissá nőni.
A hétvége előtt a Mercedesszel együtt az én bizodalmam is olyan magasságokra hágott, hogy simán kírtam Facebookra (vagy ahogy Makkász kolléga mondta, fészboksz), hogy a verseny csak a harmadik helytől lesz izgalmas. Nagyobbat nem is tévedhettem volna.
A pénteki és a szombati nap erős papírformát hozott, szinte ugyanazt láttuk, mint a „mezei” Brit GP-n, leszámítva, hogy Hulk bepofátlankodott az időmérőn a Mercedes és a mezőny közé. Bevallom, ennek roppant mód örültem. Valamint annak is, amikor aznap ez hangzott el Nico szájából:
„Most még nincs miért ünnepelni, majd vasárnap meglátjuk. hol végzünk.”
Nem tűnik úgy, hogy ennek van jelentősége, de azok után, hogy a fiú nem talált csapatot magának idénre, és most kapott egy esélyt, hogy bizonyítson, mindent pillanatot megragadhatna, hogy magát reklámozza, főleg, hogy volt mire – mégsem tette. Kevés korrektebb pilóta van a mezőnyben.
Nyilván ez nem szimpátia vb, és hiába kedvelem jobban, mint Maxet, kétséget kizáróan a holland a jobb pilóta; a baj csak az, hogy nem annyival jobb, hogy a németnek egy ülés se jusson az F1-ben. Merem vállalni mindenki előtt: a sport szégyene, hogy ez a srác csak beugró.
Persze a legtöbben ismerjük a sztorit: az élet sehol nem szól az esélyegyenlőségről. Szeretjük ezt szajkózni a médiában, sokan tesznek is érte, de ez egy soha véget nem érő küzdelem, amiben a hendikep soha nem tűnik el. Szigorúan nem politikai okból, de mindenképp ajánlom elolvasásra George Orwell Állatfarm című könyvét.
Az első brit hétvégén keményebb abroncsokat használhattak a csapatok, ezúttal egyet lágyított a Pirelli a gumikon, ráadásul a vicces futóperem-szakadások miatt (amit először szánalmas módon megpróbáltak megmagyarázni a Kimi törmelékével) megemeltették az indulási keréknyomást az autókon. Ez két fontos faktor, de azt nem hittem volna, hogy a Mercedest orrba fogja vágni. Persze könnyen lehet, hogy ez a kettő nem is lett volna elég.
A harmadik faktor legalább ennyire fontos volt: a hőmérséklet. Mocskos meleg volt, az egy héttel azelőtti Brit GP-hez képest is. Ez a három együtt már bőven elég volt a macskajajhoz.
Az időmérőn tehát nem is látszott semmi – sima Merga 1-2, Hulk, Max. Naná, hiszen itt csak 1-1 tempós kört kellett futni. A versenyen viszont már más pennával írtak.
Simán eljött a mezőny, a Mercik elkezdték építgetni az előnyüket, ami kb. 10 körrel később ugyanilyen tempóban el is kezdett fogyni. Verstappen a kemény keveréken rajtolt, így ekkor még én is azt hittem, hogy egyszerűen megették a közepeseket (ami előtte a lágy volt, és nem nagyon akarta senki használni a versenyen), majd más lesz a helyzet, a keményre vált a Mercedes, ráadásul Max is fel kell, hogy tegye egyszer.
A valóság ezzel szemben az, hogy erős hólyagosodás lépett fel az ezüstnyilakon. Ennek az okát pontosan tudjuk: túlhevülés. A Mercedes, a McLaren, a Racing Point és még egy pár csapat képtelen volt huzamosabb ideig optimális hőmérsékleti tartományban üzemeltetni a gumikat, ez által túllágyulás lépett fel, aminek következtében kisebb nagyobb cafatokban elkezdtek kiválni a futófelület darabjai. Mint amikor kint hagysz a napon egy tábla csokit, és le akarsz törni egy kockát belőle – az nem törés lesz, hanem szakítás, fura cakkos széllel – már ha nem folyik addigra.
A baj nem itt kezdődött, ezt még innen menthette volna a Merga, akkor derült ki, hogy végleg bukták a versenyt, amikor a keményen is fellépett ugyanez a probléma vastag 10 kör után. Verstappen gyorsabb tudott lenni azzal a 20+ körös keménnyel, amivel rajtolt. Na innentől cumi, ezt már csak elronthatták a bocik.
Fura mód néhány csapatnál szinte egyáltalán, vagy csak minimálisan jött elő ez az igen kellemetlen probléma. A Red Bull, az Alpha Tauri, Ferrari, de még az Alfa Romeo is nagyon jól bírta (érdekes, hogy a négy csapat pont 1-1 érdekeltséghez tartozik), az Alfa tök utolsóként kvalifikát a versenyre, ehhez képest a Haas és a Williams is mögöttük végzett.
Jöhetne a kérdés: mit csináltak a csapatok a szabadedzéseken? Mi van a pénteki versenyszimulációkkal? Hogy nem tudták ezt előre, mikor a gumik ugyanazok voltak és pénteken is meleg volt?
A válasz az, hogy tudták. A pénteki második szabadedzésen a jelentések tanúsága szerint szinte kivétel nélkül minden csapatnál előjött ez a gond. Valószínűsítem, hogy a Mercedes pont ezért volt nyugodt: ha mindenkinél gond van, akkor az erőviszonyok nem változtak.
Voltak olyan csapatok viszont, akik reagáltak erre. A Red Bull pontosan tudta, hogy erőből esélyük nincs nyerni. Az időmérő úgyis kuka, marad tehát a verseny setup, beáldozva minden mást. És amikor látták, hogy a milyen kevés kör után képesek szenvedni az autók, pláne azonnal dobtak mindent a versenyen kívül. Mi a legrosszabb, ami történhet? Néhány hellyel hátrébb végez szombaton.
A Ferrari ugyanezt tette, talán még látványosabban (mert lassabbak). Leclerc fél másodperccel kapott többet az elsőtől most, mint legutóbb – így persze a 8. lett, előtte pedig 4.
A versenyen aztán ezek a pilóták visszavették a helyezéseket, sőt. Egyébként a monacói Oconon kívül az egyetlen volt a top10-ből, aki egy cserével megcsinálta a versenyt – ez a Pirelli jóslata szerint öngyilkos taktika volt.
Csendben azért hozzáteszem, hogy a Ferrari meglékelt motorjának aktuális hiányosságai nyilván sokkal jobban megmutatkoznak az időmérőn, hiszen ott ki lehet egy körön facsarni, ami benne van, a verseny azért teljesen más képlet a motorra nézve. Nem véletlen tehát a szombati intenzívebb visszaesés.
Ettől még az autó kritikán aluli („igazi lovasszekér” – ezúttal is köszönöm egyik kedves ismerősömnek a találó szóösszetételt), és Charlie érdemeit nem kisebbíti, mint ahogy azt is tudjuk, hogy a Red Bull azért jobb egy fokkal, no de Verstappen nyert vele, Albon pedig még néhol meg is volt dicsérve a szép feljövetele miatt – na ja, csak közben kapott egy fél kört ugyanattól az autótól.
A poén persze az, hogy Hamilton így is jól járt: Max valószínűleg nem szól majd bele a bajnoki címbe, Bottast pedig így is megverte. Szerintem a finn annyira arra koncentrál, hogy az időmérőn már legyőzze Lewist, hogy közben elfelejti. hogy nem ezért kap pontot. Persze, értem én, könnyebb dominálni az élről. Ám egy olyan pályán, ahol lehet előzni is, a pole soha nem életbiztosítás.
És Loui padre, ahogy az várható volt, azonnal előjött az adukártyával, amikor Mad Max már szorongatta a családi ékszert. Csal a Red Bull a guminyomással.
Ez az ember tényleg mindent bevet azért, hogy nyerjen. Valahol csodálom is érte, meg nem is. Persze tudjuk, hogy lehúzott anno pár versenyt a bocikommandó egy olyan trükkös felniszettel, ami képes volt futam közben kiengedni a nyomás egy részét az abroncsból. Nos, meglepődnék, ha ezt újra merték volna használni, még mindig inkább az első teóriámnak hiszek, de az ördög nem alszik – azért olyan piros a szeme, ahogy Vályi Pista mondotta volt.
Vettel kirohanásaival kapcsolatban vegyes érzéseim vannak. Nyilván az sem tetszik neki, hogy nagyon messze van az autó viselkedése az ő ideális spektrumától, és hogy Leclerc jóval előrébb jár tőle – no meg hogy elcseszi a csapat a stratégiáját. Ezt adom is. De azt elfelejtette, hogy már az első körben eldobott majdnem tíz helyet a hideg gumikon való megforgása miatt. Most erősen kettőn áll a vásár, ami a felelősséget illeti.
Úgy vélem, nem árt, ha megbeszélik a csapattal, mit akarnak kezdeni ezzel az évvel, mert a nyilvános mutogatás, akármennyire jogos is, nem vezet sehova. Lásd Alonsót a McLarennél.
Stroll és Hülkenberg nem ment rosszul, bár a gumival való szenvedés nekik is betette az ajtót. Ettől függetlenül gratula a németnek, hogy ilyen hamar felvette a ritmust, elsőre a hetedik hely megsüvegelendő.
Ricciardo megforgásáért kár (ahogy ő mondta, „Vettelezés”), de Ocon azért hozott pár pontot a 8. helyezéssel. Szerintem sokkal többet vártak ettől a hétvégétől. A franciák a 3. helyet akarták a szezon előtt, most épp a hatodikon vannak – még a pontlevonással sújtott Racing Point is előttük van. Nehéz dió lesz.
A McLaren igen gyatra volt, Norris fért be egyedül a top10-be, itt is nyilvánvalóak az okok, az Alpha Tauri viszont szépen ment (elég a két csapat abroncsait megnézni), Magnussent inkább hagyjuk, de a Haas-Alfa Romeo páros visszatolta a futamon a Willamseket a mezőny végére – ennek az okát sem kell ecsetelnem.
Attól tartok, nem kell ehhez hozzászokni, ezen a héten Barcelonába már a legkemyényebb gumivariánsokat hozza magával a Pirelli – a most látottakat figyelembe véve is meglepődnék, ha nem Mercedes nyerne. Azért Verstappen érett versenyzését jó volt végignézni, remélem, hogy hamarosan tanúi leszünk egy olyan szezonnak is, ahol nem az az egyetlen kérdés, hogy Hamilton melyik futam után lesz ismét bajnok – hanem hogy az utolsó futamon három esélyes pilóta közül lesz-e, aki megakadályozza a címvédésben.