Nagy szívfájdalmam, hogy egy olyan nívós sorozat, mint a DTM, eljutott odaáig, hogy teljesen bizonytalanná vált a jövője. Igaz, veszített korábbi fényéből, már a 4 literes V8 sincs meg, és néha kifejezetten unalmas tud lenni egy-egy verseny. Viszont az autók továbbra is gyönyörűek (bár elismerem, nem igazi túraautók), továbbra is szédületes tempóval mennek, és a versenyzők teljesítményére sem lehet panasz. Mégis úgy fest, nincs visszaút, és hónapokon belül temethetjük a szériát.
7-8 évvel ezelőtt kis túlzással sokadvirágzását élte a DTM: visszatért a BMW, ráadásul Bruno Spengler révén bajnok is lett a sorozatban, és egészen a tavalyi évig az Audi-BMW-Mercedes trió folyamatos résztvevőként harcolt egymással.
Úgy tűnhetett, akár még új gyártóknak is érdekes lehet a bajnokság, a pilóták által hozott színvonal akkor is magas volt, néző persze több is lehetett volna, de ezt még elbírták volna. A többi gyártó elsősorban azért nem invesztált ebbe a sportba, mert nagyon kevés nagy gyártó fejleszt ekkora szívó Otto-motorokat.
A mai trendeknek hála, ez az irány toltális fejlesztési zsákutca, nagyon kevés „szellemi profit” ültethető át közútra belőle. Ez az a téma, ami egy nagyon hosszú bejegyzést követel meg tőlem, ennek biztosan nem maradok adósa – no de erről majd később.
Szóval nem jött új gyártó, sőt: a Mercedes 2018 év végén bajnokként távozott a DTM-ből, szellemi utódjaként az Aston Martin versenyzett a technikájukkal 2019-ben. Ezzel még nem lett volna gond, bár az autók létszáma fogyadkozott, és így a vezetőknek el kellett gondolkodnia a motorformulán.Hallgatván az idők szavára, a 4 literes szívó V8-ból idénre 2 literes, sor 4-es turbó lett, elsősorban pont azért, hogy a DTM csábítóbb fejlesztési labor legyen a többi potenciális gyártónak is. Ugyan tényleg el kell ismernem, hogy logikus volt a lépés, még ha kényszerű is, és igaz, hogy az autók hangja továbbra is fantasztikus (minden előítéletem ellenére), én azért egy könnycseppet elmorzsoltam azokért a V8-akért.
Mire kezdett úgy tűnni, hogy a finom, mi több, elegánsan végrehajtott részleges kasztrálás megmenti a bajnokságot, a koronavírus úgy megrohanta a DTM-et mint a magát fújkáló férfiembert a bagzó nőlények az AXE-reklámban.
Ebben az esetben sajnos nem beszélhetünk happy finishről: nem elég, hogy az Aston Martin már el sem indult idén, az Audi is bejelentette, hogy az év végén elköszönnek. Nincs eladás, nincs termelés, nincs profit, kiadáscsökkentés, versenyszériák kuka. Ahogyan egy kollégám mondaná: na kösz.
Jelenleg tehát ott tartunk, hogy van két márka, amiből egy marad jövőre. Ha akarjuk, ha nem, felvetődik a kérdés, hogy van-e értelme a BMW-nek saját magával versenyeznie.Gerhard Berger egykori F1-es pilóta, és egyúttal a jelenlegi DTM feje nem mondta ki ugyan, de kívülről és e nélkül is egyértelmű a helyzet: valahogyan találni kell 2021-re legalább egy gyártót, aki hajlandó benevezni a bajnokságba, különben lehúzhatják a rolót – még ha csak átmenetileg is. Feltámasztani sem lesz egyszerűbb, mint életben tartani.
Sok olyan kérdést olvastam tavasszal, hogy egyáltalán ki lehetne az, aki pénzt öl ebbe a sorozatba. Szertinem a legkézenfekvőbbek azok a konszernek, ahol aktívan zajlik hátsókerekes túrajellegű autók fejlesztése. Sajnos már közel sem olyan hosszú a lista, mint volt mondjuk 20 éve, de azért még akadnak ilyenek. Elsősorban talán azok jöhetnek szóba, akik korábban is szerepeltek itt – esélyesnek tartanám a Volvót, az Alfa Romeot (basszus, azt a fantasztikus Giuliát sehová nem nevezték, csak valami villanybohóckodásra), vagy a PSA-FCA konszernből az Opelt, bár erre még az Alfánál is kisebb sanszot látok.Akinek még lehet erre pénze, az a Toyota, egy Lexus nevezés is színt vinne a sztoriba (jaj, nem is tudom, hogy ezt leírhatom-e így 2020-ban…), a Mazda is most fejleszt hátsókerekes platformot, de ők kicsi cég, nem tudom, beleférhet-e egy ilyen dobás a költségvetésükbe, de ha a Hyundai-Kia nevet akar szerezni Európában a Genesisnek, lehet, hogy ez megfelelő terep lehet rá.
Nyilván nem én leszek az, akit bárkmelyik illetékes is megkérdez, de azt nem szeretném, ha a DTM megszűnne, ezért mindenkit arra buzdítok, hogy kövesse a bajnokság közvetítéseit – még csak a tv-re sem kell hagyatkozni, saját YouTube csatornát hoztak létre élő és archív adásokkal. Amit mi tehetünk, hogy követjük őket, feliratkozunk, és nézzük a futamokat. Ha a népszerűségük kicsit felkúszik, remélhetőleg jobb tárgyalási pozícióba kerülnek majd a szervezők.
Lentebb megtaláljátok az idei év versenynaptárát.
