Redőny

Rétegrend, de nem a talajban

A szemüveglencse extrái

Az előző részben elkezdtünk foglalkozni a szemüveg alapvető mibenlétével, létjogosultságával, fizikai jellemzőivel. Most már nagyjából sejtjük, hogy miért látunk vele. Mivel a sorozat inkább a napszemüvegekre lesz kihegyezve (bár hozzáteszem, hogy a Ray-Ban és az Oakley kínálata sem csak a 0-ás lencsékig tart), egyre inkább az őket érintő jellemzőkre helyezzük majd a hangsúlyt. Most következnek azok a pluszok a lencsén, amelyek nem feltétlen látszanak, mégis lényeges különbséget tudnak jelenteni a mindennapi viselésben.

 

Antireflex

Az egyik legrégebb óta használt trükk egy kellemetlen fizikai jelenség enyhítésére.

Akármennyire átlátszó is egy anyag, valamennyit mindig visszaver a fényből, így elkerülhetetlen a tükröződés jelensége. Ez a probléma napszemüvegnél is megtörténik, ott talán valamivel kevésbé zavaró – gondolhatná az egyszerű felhasználó -, de nyugodtan nevezhetjük általánosnak a problémát. Ugyanis vezetés közben, például nedves úton haladva vagy éjszakai vezetés során ezek a tükröződések minden típusú redőnynél kellemetlenek tudnak lenni. Sőt, bizonyos körülmények között még egy egyszerű beszélgetés során is megkaphatjuk a saját arcunkat a szemünkbe.

Anti-reflective coating - Wikipedia
A zöld fényvisszaverődés árulkodó (forrás: wikipedia.org)

Azt, hogy van-e AR-rétegünk, általában színezetlen lencsén a legkönnyebb megállapítani. Ha jó szögben döntöd meg a szemüveget, zöld vagy kék színt kell látnod rajta – ez az ún. maradványreflex (a szín gyártótól függően eltérhet).

 

Keményréteg

Ahogy a korábbi részben láttuk, kezdetben üvegből, ma pedig többnyire inkább valamilyen műanyagból készülnek a lencsék. Ennek részben anyagi, részben gyárthatósági okai vannak, de a lényeg, hogy teljes mértékben a műanyagok képtelenek kiváltani az üveget.

Az egyik ilyen sarkos különbség a karcállóság. Az üvegek sokkal jobban tűrik az éles, hegyes tárgyakkal való találkozást (egészen a törésig persze), a műanyagok jelentősen könnyebben karcosodnak be a mindennapi használat során.

Ez a réteg arra hivatott, hogy a műanyag lencse karcállóságát növelje körülbelül arra a szintre, ahol az üveglencse van. Tapintásra ez egy csúszós, kemény valaminek érződik, normál esetben pedig teszi is a dolgát.

Itt megjegyzem, hogy a legtöbb prémium gyártó a mai napig üveget használ, minimum részben – ha nem írom le a nevüket, akkor is rájössz, hogy milyen márkákat mondanék most.

 

UV-szűrő

El is érkeztünk egy igen fontos részhez, amely különösképp lényeges a színezett és a napszemüvegek esetén.

Amikor a szem elé egy átlátszó, de sötétebb tárgy kerül, amely a nap fényét legalább valamelyest szűri, akkor óhatatlanul tágulni fog a pupillája. Kevesebb fény jut be a szembe, így az alkalmazkodik, és nagyobb lesz, hogy beférjen a teljes család fotonéktól.

Ám minden családban van egy-egy jómadzag, jelen esetben ez az ultraibolya-sugárzás. A szemünk szabadon védekezik ez ellen, amennyire tud, de ha az UV-réteg nélküli napszemüveget feltesszük, akkor az olyan, mintha előrehajolnánk a szorítóban a pofonért.

Nem túlzás kijelenteni, hogy ilyenkor megágyazunk egy potenciális szürkehályognak.

Elvileg (ez hangsúlyos) minden napszemüvegnek kötelessége az EU-ban az ultraibolya-sugárzás szűrése 400 nanométerig, de számos gyakorlati példa mutatja, hogy ez nem mindig történik így. Lesz egy olyan cikkünk, ahol kitérünk a napszemüveg kiválasztására, és ott erről részletesen írok majd.

 

Kék fény szűrő

Leginkább munkaszemüvegeknél, irodai alkalmazásoknál, illetve diákoknál népszerű a kék fény szűrésére képes réteg. Ennek lényege, hogy a szemet leginkább a kék fény terheli a látható tartományból. Monitorok, digitális, háttérfénnyel megvilágított kijelzők előtt használva kimondottan hasznos tud lenni. Igaz, így kissé torz lesz a színérzékelésünk, de könnyen meg lehet szokni a használatát.

 

Mirror

Áh, azért áldozzunk már a pacek oltárán is. Sok ez a tudományos rizsa.

A felületi tükröződés amióta piacon van, gyakorlatilag kirobbanthatatlan az optikaiparból. Hozzáteszem, vannak gyártók, melyek csak most ébredtek rá erre (most szándékosan nem idézek, mert nem kívánok ekézni senkit), de gyakorlatilag Ricky Martin blue mirrorja óta kb. mindenki találkozott már ezzel a feature-rel.

Tükröződő lencse egy Oakley-n (forrás: Luxottica)

Érdemi haszna nincs, de el kell ismerni, rohadt jól tud kinézni egy megfelelően eltalált színnel.

 

Fényre sötétedés

Ez a trükk az utóbbi 10 évben vált igazán népszerűvé.

A fotokromatikus lencsék szintén az ultraibolya-sugárzás hatására változtatják meg – nem a színüket, hanem a sötétségük tónusát.

Nyilván az UV-sugárzás mértéke arányos a napsugárzás mértékével – azaz mindig a fényviszonyokhoz igazodva sötétebbek vagy épp világosabbak a lencsék.

Ahhoz, hogy változtathassák a tónusukat, azok alapanyagába leggyakrabban fotokróm molekulákat, naftopiránokat és oxánokat kevernek, mivel ezek képesek megváltoztatni molekuláris szerkezetüket UV-fény hatására. A trükk az benne, hogy ezt reverzibilis módon teszik, azaz képesek visszalaakulni az eredeti elrendeződésbe. Ezáltal nagyobb UV-sugárzás hatására a lencsék sötétebbek, kevesebb sugárzás mellett világosabbak lesznek.

A legtöbb lencsegyártó cég gyártó folyamatosan fejleszti ezen a technológiájukat, hogy minél szélesebb munkatartományban és gyorsabb reakció idővel működjenek a fotokromatikus lencséik – jellemzően a szerkezet visszaalakulása a lassabb folyamat. A Ray-Ban és az Oakley egészen jól áll ebben a témában is, ha még nem láttál ilyet, érdemes megtekinteni őket az egyik shopban.

Feltételezem, nem kell sokat írnom arról, hogy ezt miért hívta életre a nagyérdemű. Amellett, hogy még mindig show-elem, a szemüvegeseknek nem kell cserélgetnie az ókulárét a szabadban sem. Technikai értelemben mindenképp elegánsabb, mint a flipes megoldás.

 

Vezetést segítő réteg(ek)

Na ez is egy király extra.

Nem véletlen a zárójel, ugyanis ez több különböző rétegből áll össze, gyártótól függően. Általában három jellemző:

  • UV-szűrő
  • Fényre sötétedő réteg
  • Polarizált réteg

Ezeknek egy elég trükkös kombinációja adja ezt a lencsetípust, amit saját tapasztalat alapján is merek ajánlani vezetéshez.

A Ray-Ban Chromance típusok lencséi hasonló adottságokkal bírnak (forrás: Luxottica)

A polarizált réteg valójában egy fólia, ez az egyetlen, amiről nem olvastál eddig. Mivel ez egy esszenciális része a témánknak, külön fejezetet kap – a következőt.

 

Színezés

Ez az opció elég beszédes már a neve alapján is.

Az egyszerű napszemüveg lencse általában nem anyagában színes, hanem megfestik azt (ez alól azért van kivétel). A műanyag lencséket egyébként könnyebb festeni (itt is vannak azért különbségek), mint az üveget: ennek oka a hőmérsékletre könnyen kitáguló pórusokban keresendő. Amikor a gyártással foglalkozunk egy jövőbeli fejezetben, bővebben kitérek majd erre is.

Átmenetes festés (forrás: Luxottica)

Léteznek legendás színek is. Anno pont a Ray-Ban volt az a márka, amely megoldást talált a pilóták erőteljes fejfájására a II. világháború környékén. Ekkor már komoly csúcsmagasságokat értek el a pilóták, és az ottani fényviszonyokkal igencsak birkózott a szemük.

Itt született meg a személyes kedvencem, a Ray-Ban Aviator (1936) és a G-15-ös zöld, amely árnyalata ellenére már akkor színhelyes képet adott vissza a lencsén keresztül.

A cél elég egyértelmű: a dizájn mellett a fény magasabb fokú elnyelése. A dizájn itt nem lebecsülendő: léteznek átmenetes, sőt, többszínű lencsék is, ami már önmagában egy technikai bravúr, és akár még jól is tud kinézni.

 

Egyéb érdekességek

Ezeken kívül nagyon sok egyéb lehetőséged van még nagyobbnál nagyobb furmányosságokat, fantázianeveket találni a neten szemüveglencséhez kérhető extraként (aranyozott réteg, antisztatikus réteg, kosztapadást megelőző réteg, ésatöbbi), de a legfontosabbakat lefedtük a piacon.

 

Konklúzió

Ahogy megyünk bele a dolgok mélyébe, valószínűleg egyre inkább látod, hogy a napszemüveg viselése csak az egyik oldalról móka és kacagás.

A másik oldalról oda kell figyelnünk, hogy mit és hogyan választunk, mégpedig a saját egészségünk érdekében. A cikksorozat olvasásával konkrét tippeket is kapsz majd a folytatásban.

 

Forrás
Ray-BanOakleyLuxottica

Knightwish

Alapító, CEO, járműrajongó, wannabe firkász.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb