Blog

10 éves az USAracing, és olvasom!

Interjú Hován Zsuzsival, a magazin alkotójával

Ez a blog jelen állapotában nem kifejezetten fókuszál az amerikai motorsportra. Ez részemről sok dologra eredeztethető vissza, de a lényeg annyi, hogy kulturális értelemben talán ők állnak messzebb tőlem. Ám szemellenzőt nem szeretek hordani. A tengerentúli kormánytekergetésnek éppúgy megvan a szépsége – és kétséget kizáróan a szakmai létjogosultsága is.

Egyik virtuális portyázásom során akadtam bele az USAracing nevű portálba. Elkezdtem kicsit turkálni rajta, és egy fél óra múlva azon kaptam magam, hogy gratulálnom kellene a készítőknek a minőségi tartalomért.

Meg is tettem.

 

 

Az ötletgazda, a tulajdonos, a szerző és a szerkesztő – a teljes stáb

A királyi többesnek itt sincs létjogosultsága. Hován Zsuzsi egyedül viszi a hátán a vállalkozást.

Nem árulok el titkot ezzel, te magad is megtalálod őt az oldalán.

Szándékosan nem térek ki a személyére túlzottan, mert azt szeretném, hogy inkább a munkájára fókuszáljon ez a cikk. Szerintem így is sokat elárulnak róla a kérdéseimre adott válaszai.

Zsuzsi idén jubilál: 10 éve üzemelteti az USAracinget, és miután pár hónapja már követem a munkásságát, úgy gondoltam, nektek is megmutatom, mit művel a neten ez a nőszemély.

 

Amiről az USAracing szól

Ha rákormányozol az oldalra, akkor hamar rájössz, hogy különösebb magyarázatot nem igényel az oldal fő irányvonala. Aktualitásokat, múltidézőket, videós bejegyzéseket kapsz az Indycar, az SRX, az IMSA, és alkalomadtán ennél is több széria világából.

Egy teljesen más műfajt űz, mint amit én, de nagyon jól fogalmaz, korrekt, tárgyilagos, és még élvezhető is.

Azt mondom neked, hogy még akkor is lesd meg az oldalát, ha egyébként nem szereted az amerikai versenysportokat. Nem véletlen, hogy ezen a blogon is a régi sztoriknak nagy az olvasottsága – nála is találsz bőven. Ezek önmagukban is érdekesek az ő tollából is, nem szükséges képben lenned a témával.

 

Interjú Zsuzsival

Nem akarok sok karaktert pazarolni a felkonfnak, ugyanis egy, a témában sokkal hitelesebb személytől kapod meg a bejegyzés lényegi mondanivalóját.

Lássuk.

 

Honnan ered a motorsport iránti szenvedélyed?

Még gyerekkoromban kezdődött a Formula 1-gyel. Teljesen véletlenül váltam a szerelmesévé. Egyszer pont arra a csatornára kapcsoltam, amelyen épp futam ment és ott ragadtam. Rövid idő alatt igazi vasárnapi programmá vált, miután sikerült megfertőznöm vele a család többi tagját is.

Mióta foglalkozol a publikálással általánosságban?

Igazán komolyan 10 éve, az USAracing indulásával egy időben kezdtem foglalkozni vele. Az akkor még csak blogként futott webmagazin mellett publikáltam zenei oldalaknak főként heavy metal témában, valamint jelentek meg cikkeim a goth-szubkultúráról is. Sajnos ezekre a témákra az utóbbi években már nincs elég időm, de egy napon szeretnék visszatérni hozzájuk, mert nagyon közel állnak hozzám.

Miért pont az Egyesült Államokbeli versenyek kerültek fókuszba nálad? Az Indy vs. F1 fórumbeli vitában, aminek hatására elkezdted az írást, miért az Indy oldalára álltál?

A válasz egyszerű: én voltam az IndyCar-topik alapítója és moderátora. Az USA versenyei egyébként szintén ugyanolyan véletlen folytán keltették fel az érdeklődésemet, mint anno az F1. A Champ Cart 2003 táján pont elkezdte közvetíteni egy olyan tévécsatorna, amit én is tudtam nézni. Tetszett, hogy különbözik az európai autósporttól, így egyre jobban odafigyeltem az USA versenypályáira. Pláne azután, hogy felfedeztem magamnak az IRL-t, majd a NASCAR-t is. Onnantól nem volt visszaút.

A népszerűség növekedésével bevállaltad a napi hírek szerkesztését is. Mennyire kezeled könnyen a helyzetet? Van, aki besegít a munkában?

A cikkeket én magam írom és ez így is marad ameddig csak bírom. Szerencsém van, mert a hobbim lett végül a munkám, ezért abszolút nem érzem megterhelőnek azt sem, ha reggelig kell dolgoznom. Márpedig ez elég gyakran előfordul az időeltolódás miatt.

Megmaradt a szenvedély a nagyobb volumenű cikkgyártás mellett? Milyen témákban szeretsz leginkább elmélyülni? És mit szeretnek leginkább az olvasóid?

Teljes mértékben! A legjobban továbbra is a történelmi témák iránt rajongok. Egy ilyen jellegű cikk komoly forráskutatást igényel, aminek során én magam is sok új információhoz jutok, így lényegében tanulok. Mindig ügyeltem arra, hogy olyan érdekes fejezeteket dolgozzak fel, amit lehetőleg magyar nyelven még senki nem érintett. Sőt, angolul is csak kevesen. A visszajelzések szerint pedig az olvasók kifejezetten szeretik ezeket a cikkeket.

Tervezed, hogy a növekedéssel bővíted a csapatot? Vannak témák, amiket csak a kapacitás hiánya miatt nem érintesz jelenleg?

Ahogyan már korábban említettem, a cikkeket én magam szeretném írni addig, amíg csak képes vagyok rá. Ha viszont úgy érzem, már kevés vagyok hozzá egyedül, akkor természetesen fogok keresni kollégákat, de csakis olyan emberek jöhetnek szóba, akik valóban értik is az amerikai autósportot, nem pedig csak „tükörfordítanak”.

Nagyobb volumenű témabővítést sem tervezek, azzal viszont kacérkodom, hogy teret adok az NHRA-nek is. Sajnos Magyarországon elenyészően kevesen követik, pedig nagyon is izgalmas versenyeik, akarom mondani párbajaik vannak.

Nem kérdezem, hogy nőként hogyan jutott eszedbe ezzel foglalkozni, mert ez hülyeség. Inkább arra lennék kíváncsi, hogy mennyire volt nehéz elfogadtatni magadat az olvasókkal – egyáltalán okozott bármilyen szinten problémát, amikor felvállaltad, hogy ki áll a szerzeményeid mögött?

Közel nyolc évet töltöttem a blogszférában, ezalatt pedig lényegében senki sem tudta, hogy ki írja a cikkeket. Semmi szándékos titkolózás nem volt mögötte, pusztán nem tartottam fontosnak megmutatni magam. A helyzet akkor változott meg, amikor az USAracing önálló webmagazinná vált. A jogi követelmények miatt muszáj volt feltüntetni a teljes nevemet az oldalon, most pedig már az arcomat is adom a cikkekhez. Kicsit személyesebb lett így az egész. Eddig – legalábbis közvetlenül – nem jutott el hozzám negatív visszajelzés, ugyanakkor a nememet tekintve pozitív sem. Ez pedig így van jól. Nem én vagyok a lényeg az USAracingen, hanem az amerikai autósport.

Mennyire tartod fontosnak a nők szerepvállalását a motorsportban – és mennyire tartod fontosnak, hogy nagy számban legyenek hölgy olvasóid?

Öröm látni, hogy egyre több nő érdeklődik a motorsportok iránt. Azt pedig kifejezetten üdvözlöm, hogy sokan már igencsak magas pozíciókat töltenek be. A manapság olyannyira hangoztatott egyenjogúsági törekvésekkel viszont fenntartásaim vannak. Sok esetben ugyanis emögött puszta marketing áll, nem pedig valós erőfeszítések. Az én szememben akkor jön el a valódi egyenjogúság, ha az adott munkakört az arra legalkalmasabb személy kapja meg. Ehhez az első lépés, hogy már az interjúztatás fázisában kikerül a kalapból a jelentkező neme és csak a rátermettségére, tudására helyeződik a hangsúly. A pozitív diszkrimináció szerintem egy ponton túl ugyanolyan káros tud lenni, mint a negatív előjelű megkülönböztetés. Az USAracinget tekintve a fő szempont, hogy mindenkinek fogyasztható tartalommal szolgáljon legyen férfi, nő, idős, vagy fiatal.

Honnan jött a Raceday Addams írói álnév?

Kedvenc kitalált karakterem, az Addams Familyből ismert Wednesday Addams inspirálta.

Nem könnyű kereszt az USA-beli motorsport publikálása magyar nyelven. Ha a látogatottság indokolná, változtatnál a fő irányvonalon, vagy inkább annak ellenére is ezt a témakört vinnéd? Esetleg inkább bezárnád a boltot a váltás helyett, ha a szükség úgy hozza?

Úgy kezdtem el az USAracinget, hogy csak magamnak írtam és ha beütne a krach, akkor megint így folytatnám. Nyilván nem napi szinten csinálnám, de a rolót biztosan nem húznám le, mainstreammé pedig pláne nem válnék. Hála Istennek ennek a forgatókönyvnek nincs aktualitása. Keményen dolgozom azon, hogy így is maradjon.

Jelenleg szerencsére inkább felfelé ível az oldal. és azt hiszem, ennek megrendíthetetlen alapköve az, hogy nagyon színvonalasan írsz. Tanultad is a szakmát főiskolai/egyetemi szinten, vagy szimplán a hobbidból, az autodidakta fejlődésedből nőtte ki magát a nívó, amivel ki tudod szolgálni az olvasóidat?

Totálisan hobbiként indult, soha nem vettem részt erre irányuló képzésen. Ellenben viszont általános iskolában is fogalmazó versenyeket nyertem, később novellapályázatokon vittem haza első díjakat. Erre az alapra jött aztán az „évek és a rutin”.

Ezt az interjút nem azért kértem tőled, mert szeretném a riporteri képességeimet csillogtatni, hanem mert értékelem a munkásságod, és szeretném, ha az én olvasóim is megismernék azt. Üzennél nekik valamit?

Ne idegenkedjenek az újdonságoktól. Ha még nem követik az amerikai motorsportokat, akkor adjanak neki egy esélyt. Nem fogják megbánni. Ja, és nem csak balra kanyarodnak.

Örömömre szolgált a beszélgetés, köszi, hogy a rendelkezésemre álltál, és további sok sikert kívánok neked.

Köszönöm!

 

Konklúzió

Nincs tanulság. Egy a lényeg: olvasni öröm. Főleg, ha jól ír, akit olvasol.

Ha szeretnéd követni Zsuzsi munkásságát, ide kattintva megtalálod az USAracing Facebook oldalát, ezen a linken pedig az USAracing – The PitLane csoportját, ahová te is beléphetsz.

Mutassuk meg neki, hogy befogadóak vagyunk, minél többen keressétek fel a felületeit.

 

Forrás
USAracingPenske Entertainment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

'Fel a tetejéhez' gomb