A minap bámészkodtam a LinkedInen (ott vagyunk ám), és találtam egy nagyon érdekes bejegyzést, kitűnő grafikával, amit úgy gondoltam, megosztok veletek is.
Számos nagyvállalat van a világon, akik az ismert profiljuktól teljesen eltérő módon indultak útjukra a kezdetekkor. Lássunk ebből néhányat.
Nokia
Ma már igen nehéz elképzelni, hogy a távközlésben hatalmas magasságokat elérő finn vállalat az 1865-ös alapításánál a cellulózipart erősítette – jóval előbb gyártott vécépapírt, mint mobiltelefont. Egészen 1902-ig kizárólag ezt a tevékenységet űzték, amikor az akkor már részvénytársaság felvette a tevékenységi körei közé az áramtermelést.
A telekommunikációs részleget 1967-ben alapították meg – a többi pedig már történelem.
Sony
A szintén mobilfronton gyengélkedő Sony 1946-os alapításakor egy elektromos berendezéseket javító vállalatként indult, de igyekeztek saját termékeket is előállítani. Az egyik első volt az elektromos rizsfőző. És bizony, a Sony nem is nagyon alkotott mást egészen 1954-ig, amikor belefogtak a tranzisztorok gyártásába. Innentől pedig nagyon más arculatot vett a vállalkozás.
Toyota
A világ egyik legnagyobb autógyárának kezdetben köze nem volt az autókhoz. Ugyanis az alapítók, Tojoda Szakicsi, valamint fia, Tojoda Kiicsiró rohadtul nem értettek a szekerekhez – annál inkább szövőgépekhez! Tojoda Szakicsi 1890-ben készítette el első szövőgépét, majd a húszas években megalkotta a világ első automatikus utántöltésű, állandó sebességű szövőgépét, a Toyoda Type G-t.
Hát igen, ennek a Toyotának egészen máshol voltak a kerekei. 1935-ben kezdtek el az autóiparba beszállni, mint Vágási Feri az internetbe. Tény, nekik jobban sikerült.
Hasbro
A játékkészítő óriáscég mai formájában 1968 óta létezik, ám eredetileg 1923-ban alapították, és a világon semmi közük nem volt a játékokhoz. Első nevén a Hassenfeld Brothers textilt és ceruzákat árusított, csak ezt követően álltak át a játékokra.
G. I. Joe nem az első terméke volt ám a vállalatnak.
Colgate
Talán kevésbé nagy meglepetés, hogy az 1806-ban alapított Colgate nem fogkrémmel, hanem szappannal kezdte a termékgyártást – ez nem kifejezetten áll messze a cég profiljától.
Ugyanakkor tény, ma mindenkinek a fogrém jut eszébe a vállalat neve hallatán.
LEGO
Az örök sztori. A LEGO eredeti portfóliójában rohadtul semmi eredeti nem volt. Fajátékokat készítettek, és közepes sikerrel értékesítették őket.
Ole Kirk és fia, Godtfred, azaz a LEGO alapítói 1947-ben találkoztak a brit Kiddicraft vállalat Önrögzítő Építőkockáival, melyek szabadalmát Hilary Harry Fisher Page jegyeztette be.
Hogy aztán hogy került át hozzájuk ez az egész, az a mai napig kicsit homályos és rengeteg vita alapja, viszont az tény, hogy a LEGO a jelenkor egyik leghatalmasabb játékipari birodalmát birtokolja.
Nintendo
Az Xbox és a PlayStation még a fasorban sem volt, amikor a Nintendo már játékkonzolokat készített. Ám tévedés azt hinni, hogy a japán cég mindig is szórakoztató elektronikával foglalkozott.
A Kiotóban székelő vállalat gyártott és értékesített egy hanafudának hívott kártyajátékot. A kézzel gyártott kártyák hamarosan nagy népszerűségre tettek szert és Jamaucsinak, az alapítónak fel kellett venni több segédet, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő igényekkel.
A videojátékok piacára 1975-ben törtek be, és azóta is jelen vannak.
Samsung
Talán egyik cégnél sem történt akkora pálfordulás, mint a Samsung esetében. Az 1938-ban alapított cég szárított halakkal, helyben termesztett élelmiszerekkel és tésztával foglalkozott.
Egészen 1980-ig semmi közük nem volt a telekommunikációhoz, ekkor kezdtek el kapcsolótáblákat gyártani.
Ma már többek között a világ legnagyobb példányszámában értékesítő mobiltelefon-gyártó vállalkozása.
Ha van még óriáscég, amelynek ide illő a története, ne tartsd magadban, meséld el hozzászólásban.
Köszönet a grafikáért Chris Branchnek.