Redőny

A fólia, ami mindent megváltoztatott

A polarizált napszemüveg

Ki gondolná, hogy egyetlen vékonyka fóliadarab akkora különbséget jelenhet egy szemüveg esetében, hogy azonnal alkalmassá válik tőle több száz különböző olyan dologra, melyre előtte nem igazán volt megfelelő. Bár a polarizált réteg is egy olyan alkotóelem, amely akár az előző cikkbe is beférhetett volna, a fő téma aspektusából akkora a jelentősége, hogy úgy véltem, mindenképp megérdemel egy külön írást. A Ray-Bay és az Oakley által támogatott rovatunkban ezúttal azt követhetitek nyomon, hogy mi az alapja egy olyan napszemüvegnek, amelyet vezetésre akarunk használni.

Egy kis mögöttes fizika

Nyugi, nem foglak untatni mindenféle formulával, de engedj meg nekem egy csipetnyi tudományos magyarázatot az egyszerűbb megértés érdekében.

Abban viszonylag régóta egyetért a világ, hogy a tárgyakat azért látjuk magunk körül, mert a Napból vagy a saját fényforrásainkból kibocsátott fotonok, azaz a fény megtörik/visszaverődik/elnyelődik rajtuk valamilyen arányban, és ennek egy része a szemünkbe jut.

Anélkül, hogy kvantummechanikai mivoltában boncolgatnánk a fényt, maradjunk annyiban, hogy az egy hullám, pontosabban egy transzverzális elektromágneses hullám.

Egyszerű transzverzális hullám terjedése (forrás: wikipedia.org)

Mielőtt még bezárnád a cikket a transzverzális szó miatt, elmondom, hogy ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ez a fajta hullámtípus nagyon hasonlít például a tenger hullámzására – azaz maga a hullámzás nem a terjedés irányában zajlik (az ábrán például jobbra), hanem fel és le.

Ezt nem csak azért fontos kikötni, mert más fajta hullám is létezik (a hang terjedése például longitudinális – nem bolygatlak vele), hanem azért is, mert ez nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük, mit is csinál a polarizált szűrő.

Ha valamilyen random forrásból fény jut be a szemünkbe, akkor az az esetek többségében egy ilyen nagy csomó, látszólag teljesen rendezetlen, össze-vissza hullámzó fotonrengeteg formájában történik. Erre mondjuk, hogy a fény többnyire inkoherens, azaz különböző fázisú, polarizációjú és frekvenciájú hullámok keveréke.

Vannak azonban kivételek. Az égből érkező fény is már polarizáltnak tekinthető a Föld légkörén történő átkelés közbeni szóródás miatt. Ez a fény adja az égbolt színét és annak élénkségét.

Mi több, a mesterséges fények is polarizáltak bizonyos esetekben, de erre visszatérünk később.

 

Mire kell a polár szűrő, ha a Napból érkező fény is polarizált?

Nagyjából már sejted, hogy a polarizált szűrőnek az a feladata, hogy a fotondzsungelben tarvágást csináljon, és rendet tegyen a hullámok között, mire a szemedhez ér, és akkor nem vakulsz meg az autóban.

schematic desciption of working principle of a polarizer
Hullám polarizálása függőleges szűrőtengellyel (forrás: codixx.de)

Ezt ez általunk meghatározott tengely mentén követi el. Úgy képzeld el a dolgot, mintha a hullámok síkokat formálnának meg, és csak az halad át a szűrőn, amelyiknek a síkja pont beleilleszkedik a szűrő résébe. Innentől pedig csak azt a fényt kapjuk meg, amit szerettünk volna.

Na de akkor valami gubanc van, igaz? Hiszen azt írtam az előbb, hogy a Napból érkező fény polarizált – akkor miért van egyáltalán szükség erre?

Gondolhatnád, hogy át vagy ejtve, pedig szó sincs erről.

Ha vezettél már havas tájon napsütés közepette, vagy vízpart mentén napszemüveg nélkül, akkor arra biztosan nem pozitív emlékként tekintesz vissza.

Az ok igen egyszerű. A Napból érkező fényt (leszámítva, ha a sárga korongot bámulod épp) az esetek többségében nem közvetlenül a égitestből, hanem a felszíni tárgyakról való visszaverődésből kapja meg a szemünk. És az bizony minimum részben elveszíti a polarizáltságát.

Hogy mennyire, az sok dolog függvénye, de a lényeg, hogy a megoldandó feladat igenis lézetik.

 

A polarizált szemüveg

A jelenséget, mely szerint a polarizálatlan fény visszaverődéssel már csak részben lesz polarizált, először Étienne-Louis Malus figyelte meg 1808-ban. A polarizációs szemüvegek éppen ezt használják ki azzal, hogy kiszűrik a vízszintes felületekről visszaverődő polarizált fényt, így kiküszöbölik a káprázást.

Hogy ennek mekkora a létjogosultsága, azt saját magad is megítélheted; az alábbi fotón két polarizált képet látsz egymás mellett – a különbség csak a polarizációs tengely szöge.

A polarizációszűrés hatása különböző tengelyszögekkel: bal oldalon a fény vízszintesen, jobb oldalon függőlegesen van polarizálva (forrás: wikipedia.org)

Nem titok tehát, hogy a szűrővel a vízszintes felületekről visszaverődő, szórt fényre kell lőni.

Csak hogy lásd, mit tud jelenteni a polár szűrő, a lenti példában úgy hasonlítunk, hogy a balos kép szűrő nélkül készült:

Fénykép polarizációs szűrő nélkül (balra) és polarizációs szűrővel (jobbra) (forrás: wikipedia.org)

Nem igazán kérdés, hogy melyiken néznénk órákon keresztül, ugye?

Az első ilyen napszemüveg egyébként 1936-ban jelent meg Edwin H. Land munkássága következtében, aki aztán céget is alapított a szabadalmára Polaroid néven.

Azóta persze minden komoly cég portfóliójában elérhető ez a feature – a Ray-Ban korán csatlakozott, és az Oakley sem marad ki a sorból.

Zárójelben meg kell jegyeznem, hogy a valóság ennél azért picit bonyolultabb. Ugyanis a fény nem csak síkban tud hullámozni, hanem térben is – és ezekhez nem a fent látható lineáris, hanem cirkuláris polarizált szűrőket használunk. Erre tökéletes példa a 3D moziszemüveg: az egyik szemre a balra, a másik szemre a jobbra forgó hullámok szűrésére alkalmas lencse van felhelyezve, így láthatunk két különböző képet a szemünkkel.

Ennyire ne menjünk bele mélyen, az alapvető működése így is egyértelmű a dolognak.

 

Hatások

Én régóta polarizált napszemüvegben vezetek, és két szembetűnő különbséget figyeltem meg empirikus úton. Az egyik a jóval kevesebb optikai zavaró hatás, ami jelentős mértékben növeli a biztonságot, a másik pedig a szem jóval kisebb fáradékonysága.

Ez utóbbit hajlamosak vagyunk alábecsülni, pedig ha letekersz 3-4 órát egy menetben, az igen csak megérzi a kukkered. Ha gyakran vezetsz autót, teherautót, buszt, vagy bármilyen közúti járművet, mindenképp javaslom, hogy szerezz be egy polár napszemüveget (elsőnek, ha kérhetem, nézz szét a két támogatónál itt és itt, ha már elhatároztad magad). Az igazi különbséget akkor fogod majd észrevenni, amikor egyszer véletlenül nem teszed fel, és elkezd kialakulni a diszkomfort érzeted vezetés közben, majd eszedbe jut felpattintani, és újra megnyugszol.

Polarized Vs Non-Polarized Sunglasses for Driving | SportRx
Magad is rájössz, melyik a polarizált oldal (forrás: SportRx)

Az elsőt pedig nem igazán kell taglalni: közel sem zavarnak annyira tükröződő fények, az autók világítása, és a Nappal szemben haladva sem kell 50-re lelassítanod 100-ról, mert a világon semmit nem látsz. Rengeteg balesetnél hallok olyan indoklásokat, mely szerint a sofőr azért nem látta például a kerékpárost, mert szembe sütött neki a Nap. Ezeknek ha csak a fele igaz, akkor is megéri foglalkozni vele.

Ha sosem használtál ilyet, feltétlenül próbáld ki, aztán ha meggyőződtél a hasznosságáról, akkor válassz egyet magadnak.

Még senkivel nem találkoztam, aki megbánt volna egy ilyen vásárlást.

 

Honnan tudom, hogy polarizált-e a szemüvegem?

Ahogy az UV szűrő esetén is, itt is igaz, hogy a piac tele van csalókkal, és simán rád sózhatják a polár szemüveget úgy, hogy valójában semmi köze hozzá.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy rajta van-e a szűrő, akkor egyszerűen kezdd el forgatni azt egy működő LCD vagy LED panel előtt (számítógép, mobiltelefon, tablet is megteszi). Ezek ugyanis polarizált fényt bocsátanak ki, tehát ahogy a szemüveget forgatod, úgy halványodik és erősödik a kijelző fénye a szemüvegben. Ha nem változik, akkor átvertek.

A Ray-Ban szemüvegek esetén jellegzetes “P” betű jelzi a polarizált lencsét (forrás: Luxottica)

Ha engem kérdezel, ugyanazt tudom javasolni, mint eddig: ne vásárolj piacon, hiperben vagy az utcáról napszemüveget, hanem menj be egy optikába vagy egy dedikált napszemüveg boltba, próbáld fel, ami kényelmes és tetszik, aztán vidd haza. Nyilván drágább lesz, de még mindig olcsóbb, mint egy szürkehályog műtét, plusz az azzal járó egyéb problémák.

Elég jó eséllyel azért olvasod ezeket a sorokat, mert valamilyen szinten közöd van a járművekhez, így aztán a szemed hosszú távú egészsége érdekében tényleg csak javasolni tudom, hogy használj polarizált szűrős napszemüveget, ha eddig nem tetted. A szervezeted meg fogja hálálni ezt a beszerzést.

 

Összegzés

A polarizált szemüveg egy zseniális találmány. Tulajdonképpen ennek a fóliának köszönhetjük szinte az egész cikksorozatot, hiszen enélkül sokkal nehezebb lenne érvelni a napszemüveges vezetés mellett.

Így viszont véleményem szerint kötelező darab egy ilyen a járművünkben, mert általa biztonságosabban és kiegyensúlyozottabban róhatjuk a kilométereket. Ennél valószínűleg nem szükséges több érv.

Forrás
Ray-BanOakleyLuxottica

Knightwish

Alapító, CEO, járműrajongó, wannabe firkász.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb